Európában utazgatva gyakran elfogja a megújuló energetika, a fenntarthatóság iránt érdeklődő egyszeri zöldtech-újságírót az enyhe szorongás. Tök jó dolog, hogy egyre intenzívebben használjuk ki több évtizeden át használható és iparilag simán újrafeldolgozható napelemekkel a pár milliárd éve és várhatóan még pár milliárd évig megbízhatóan, ingyen érkező legtisztább energiát, de tényleg el kellett kezdeni már termőföldekre, rétekre is napelemeket ültetni növények helyett?
Napelem a háztetőn: oké. Napelem a bányák meddőhányóin: oké. Napelemek városi parkolók árnyékolójaként: oké. Napelem a Szaharában: oké. De napelem szántók, mezők felett? Valahogy nem oké. Furcsán hatnak a zöld környezetben ezek a fekete sivatagok, az árnyékukban szenvedő halványzöld növénykékkel. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ha a természetes vagy akár mezőgazdasági vegetációt üveglapokkal helyettesítjük, megint nem tökéletesen azt csináljuk, amire a természettel való harmóniában élésünk érdekében szükség lenne.
Van valami hasonlóan nyugtalanító a világszerte egyre többfelé látható vízen lebegő napelemparkokban (floating solar project) is. A szabad vízfelületeket eltakaró, műanyag stégekre épített fém- és üvegszerkezetek megint csak nem pont azt az érzetet keltik, hogy az emberiség épp csökkenteni próbálja ökológiai lábnyomát. Persze ettől még a koncepció önmagában is nagyon érdekes, sok esetben pedig tényleg teljesen logikus és védhető ez a műszaki megoldás az energiatermelésre.
Az ipari létesítmények tűzivíz-tározóinak benapelemezése vagy a mezőgazdasági víztározók fedése lebegő napelemekkel például az eleve mesterségesen létrehozott tavacskák párolgási veszteségét is csökkentő megoldás, amellyel a rendelkezésre álló terület kihasználását lehet javítani. Szintén könnyen ki lehet békülni az amúgy is hatalmas környezeti beavatkozással járó vízerőművek gyűjtőtavaira telepített naperőművekkel.
Lebegő napelemek a hatalmas betongát mellet? Végülis miért ne, ha már úgyis drasztikusan megváltoztattuk a tájképet és elárasztottuk az addigi vegetációt pár ezer köbméter vízzel, legalább használjuk ki rendesen a helyszínen elérhető energiatermelési kapacitást és a kiépített energetikai logisztikát!
A legfrissebb lebegő napelemes beruházások között is találni olyat, ami szinte egy vízi sivatagra épülve legalább hasznosít egy közel halott felületet. New Jersey-ben egy homokbánya gödrét fedik be hamarosan egy 3,2 MW kapacitású úszó napelemparkkal:
Ellenben egy idilli tengerparton legalábbis furán hat a Paradicsom közepén lebegő sötét naptutaj. Mutatjuk videón, a világ első, 2017-ben telepített ilyen beruházásával:
A vízfelületre telepített napelem-parkok az iparág tapasztalatai szerint ugyan kb. 20%-kal magasabb beruházási költséggel építhetők meg, mint a szárazföldiek, viszont az árnyékolásmentes környezet és a vízfelület hűtő hatása az energiatermelésben évi 7-14%-os többletet eredményez. A lebegő rendszerre a legnagyobb kockázatot az erős szél jelenti, de van már kivitelező, aki 140 km/h-s lökésekre is vállal garanciát.
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
