A csillogó, 180 mozgó napelemből álló létesítmény - amelyet az ókori görög tengeristen után Proteusnak nevezték el – napkövető technológiával felszerelt úszó panelekből áll annak érdekében, hogy a rendszer maximalizálja az általa termelt tiszta villamos energia mennyiségét.

A napelemsziget az Oostvoornse Meeren, egy Hollandia délnyugati részén található tavon található, és teljes kapacitása 73 kilowatt. A Proteust építő portugál SolarisFloat cég azonban úgy véli, hogy ez a kis létesítmény nagyobb mennyiségű tiszta villamos energia előállítására is alkalmas lehet, mégpedig anélkül, hogy értékes földterületet foglalna el.

Az úszó napelemek ötlete nem mondható újnak, a brazil Amazonastól Japánig számos országban fellendülőben van ez a technológia, az elmúlt évtizedben az ilyen módon megtermelt energia jelentős mértékben nőtt, és az előrejelzések szerint fog is: a vízi napelempiac a következő tíz évben várhatóan évente 43 százalékkal fog növekedni, 2031-re pedig eléri a 24.5 milliárd dollárt is. Ennek ellenére, jelenleg a globálisan telepített napelemek mindössze 1 százaléka lebeg vízen, főként azért mert a sós víz korrodálja, gyakorlatilag szétmarja idővel az alkatrészeket, illetve mert a napelemek ferde elhelyezése a víztükrön nem egyszerű, és igencsak költséges művelet.

A holland napelemszigetet építő SolarisFloat állítása szerint a napfényt követő, kétoldalú panelek akár 35 százalékkal is növelhetik az energiatermelést a hagyományos rendszerekhez képest, ezzel 16 százalékkal csökkentve a villamos áram átlagos költségét. A Proteus rendszert viszont olyan egyoldalú panelekkel szerelték fel, amelyek két tengelyen is képesek forogni, és néhány óránként mechanikus, térbeli és fényérzékelők segítségével igazítják a napelemeket a Nap pályájának magasságához.

Egy ilyen rendszerhez persze meg kell találni a földrajzilag alkalmas helyszínt is, ahol az árapály, a viharos szelek és erős áramlatok nem veszélyeztetik a napelemeket, illetve nem teszik tönkre azok rögzítőrendszereit. A vízre helyezett, napkövető panelek másik hátránya, hogy telepítésük nagy kihívást jelent. A szárazföldi mozgó rendszereket általában oszlopokkal rögzítik a talajhoz, és csak a napelemeket tartalmazó platform mozog, a vízen való stabilitás érdekében a Proteus esetében azonban propellerekre és motorokra is szükség volt a rögzítéshez.

A nehézségek mellett azonban számos előnye van a Proteushoz hasonló rendszereknek. A követési technológia és a lebegő napelemek összekapcsolása nem csak a villamosenergia-termelést növeli, de a kutatók szerint csökkenti a víz párolgását és megakadályozhatja a mérgező kékalgák elterjedését is azzal, hogy a felszínt beárnyékolva megakadályozza a víz felmelegedését.

A kisebb hőmérséklet meggátolja a víz elpárolgását is - ez különösen fontos a száraz területeken, ahol a víz értékes erőforrás. Egy 2021-es tanulmány szerint a világ egyik legvízhiányosabb országában, Jordániában egy víztározón lebegő napelemek 42 százalékkal csökkentették a párolgást, miközben évente 425 MWh villamos energiát termeltek.

(Borítókép: Solarisfloat)