A pokol bejáratát nyitják meg a kutatók, hogy lefúrjanak egy vulkán gyomráig
2021 / 11 / 26 / Bobák Zsófia
A pokol bejáratát nyitják meg a kutatók, hogy lefúrjanak egy vulkán gyomráig
Ha nem is egészen a Föld középpontjáig, de jelentős mélységbe fúrnak le a mérnökök és kutatók Izlandon, egyenesen egy vulkán magmakamrájának belsejébe, hogy megépítsék a világ első magmaobszervatóriumát.

A Krafla vulkanikus terület 10 kilométer széles és 90 kilométer hosszú repedési zónája az egyik legaktívabb az Izlandon található vulkáni zónák közül, ezen a területen, az egyik múltbeli kitörés során keletkezett a Víti kráter, amelynek neve izlandi nyelven a poklot jelenti. Itt jelölték ki a kutatók azt a helyszínt, ahol a tervek szerint néhány év múlva megkezdik a fúrást a két kilométer mélyen fekvő magmakamráig, hogy létrehozzák a világ első magmaobszervatóriumát.

A Krafla Magma Testbed (KMT) projekt keretében, melyet többek között a CSDP (Continental Scientific Drilling Program) finanszíroz, 2023-ban vagy 2024-ben kiássák az első furatot, majd számos, a magma környékére telepített szenzorral és időről időre felhozott mintákkal a környezet hőmérsékletéről és kémiai összetételéről gyűjtenek információkat. Ez nemcsak a vulkánok működésének megértését segítheti elő, hanem a geotermikus energiát kiaknázó vállalatok munkáját is megkönnyíti, mivel a magmakamra szomszédságában az extrém forróságnak köszönhetően a folyadékok elérik a szuperkritikus állapotot, az innen származó energia mennyisége pedig jóval meghaladja a kevésbé magas hőmérsékletű területeken kialakított furatokból kinyert energiáét.

A leendő obszervatórium közelében a Landsvirkjun vállalat tart fenn egy geotermikus erőművet, ahol 18 furatból feltörő magas-, és középnyomású gőz működtet két 30 MW-os turbinát. A szuperkritikus folyadékok használatával ezzel szemben elég lenne mindössze két furat fenntartása is ahhoz, hogy a jelenlegi energiamennyiséget elérjék. A Landsvirkjun 2009-es véletlen felfedezése vezetett a projekt ötletének születéséhez is: ekkor az egyik fúrás alkalmával 900 Celsius-fokos magmát fedeztek fel 2100 méter mélységben, ami szokatlanul sekélynek számít a magmakamrák elhelyezkedését illetően. A feltörő 450 Celsius-fokos gőz üvegszilánk darabokat is magával sodort a felszínre, de alaposabb megfigyeléseket nem tudtak végezni a vállalat szakemberei, mivel nem számítottak arra, hogy olvadt kőzetbe ütköznek munka közben.

A fúráshoz használt eszközeik is tönkrementek a rendkívüli forróságban, ezért most a KMT projekt egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy megfelelően korrózióálló és strapabíró berendezést gyártsanak, ami hosszabb távon is kiállja a próbát a magma közvetlen közelében. Ez nem lesz egyszerű feladat: a KMT leírása szerint a magma azért számít a földkéreg utolsó felfedezetlen határvidékének, mert ennek megfigyelése képviseli a legnagyobb műszaki kihívást az emberek számára, de az obszervatórium által elérhető lehetőségek miatt mégis megéri az erőfeszítést.

"Voltunk a Marson. Voltunk a Vénuszon is. De még sohasem figyeltük meg a magmát a Föld felszíne alatt."

- mondta Paolo Papale, az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet kutatója a Science-nek. A projekt alatt gyűjtött információk hozzájárulhatnak, hogy a kutatók megismerjék az olvadt kőzet mozgásának sajátosságait és a jövőben sokkal pontosabban jelezzék előre a vulkánkitöréseket. Jelenleg még az előkészítési munkák zajlanak, ebben a fázisban azt modellezik, hogy potenciálisan hogyan viselkedhet majd a magmakamra, mikor felnyitják.

A Föld alatt rejtőző magma közvetlen megfigyelése újdonságnak számít, de nem ez az első eset, hogy Izlandon egy vulkán területén ilyen mélységekbe fúrnak le a kutatók, 2017-ben a Reykjanes-félszigeten 4659 méter mélyre jutottak az Izlandi Mélyfúrási Projekt (Iceland Deep Drilling Project, IDDP) során, ahol 427 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek és több mintát is begyűjtöttek.

(Fotó: Pixabay/ELG21)

További cikkek a témában:

A tűzhányók nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák, de a NASA-nak van ötlete a katasztrófa megakadályozására A világon nagyjából húsz szupervulkán létezik, és bár ezek a tűzhányók csak rendkívül ritkán, átlagosan 17 ezer évente törnek ki, már egyetlen ilyen esemény is hatalmas veszélyt jelentene az emberiségre nézve.
A Cseh Köztársaságból nyílik a Pokol bejárata egy különös kastély alatt A legendák szerint a Houska kastély az egyik legfélelmetesebb hely a világon, ami nem is csoda, hiszen a Pokol bejárata fölé épült. Mi igaz a mendemondából, és mi köze az egésznek a Škodához?
Aktív vulkáni tevékenységet mértek a Vénuszon Újabb bizonyíték látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy tűzhányók nem csak a Földön léteznek, illetve működnek.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.