Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint nagyjából száztizenhárommillió személyt veszélyeztet a zajos közúti forgalom. A hivatal Környezeti zaj Európában 2020 című jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a városiasodás következtében egyre többen ki vannak téve a túl zajos közlekedésnek a zaj csökkentésére irányuló szabályozások ellenére is.
2012 és 2017 között ráadásul egyáltalán nem csökkent a zajszennyezés, és - Európában - nagy valószínűséggel ez idén sem üti meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szintet.

Kontinensünk fő zajforrása a közúti forgalom, ezt követi a vasúti forgalom, majd a légi és végül az ipari zaj. A vasúti közlekedés zaja huszonkét millió embert érint, a légi közlekedésé pedig négymilliót – olvasható a jelentésben.

A zajszennyezés számos betegséget okozójaként ismert, így szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában és a korai halálozásban is. (A környezeti zaj évről évre tizenkétezer korai halálozást okoz Európában.) A zajszennyezés további káros hatásai között szerepel az alvászavar, ami több mint hatmillió embert érint, de a zajos környezet a gyerekeket sem kíméli: nemrég kimutatták, hogy rontja olvasási képességüket.

Hogy betegít meg a zaj?

Csendet teremteni manapság szinte lehetetlen küldetés, különösen a városok nonstop forgalma, nyüzsgése és tömege mellett.

2011-ben a WHO készített egy becslést, miszerint Nyugat-Európában évente 1,6 millió egészséges évet elvesztegetünk környezetünk zajai miatt.

A zaj talán legfontosabb hatása a kommunikáció megnehezítése, hiszen sokszor fel kell emelnünk hangunkat, ha azt szeretnénk, hogy beszélgetőtársunk tisztán halljon minket. Rosszabb esetben fel kell függesztenünk a párbeszédet, de vagy még kellemetlenebb, ha emiatt félreértések keletkeznek. Ezek után nem is csoda, hogy rosszabbul teljesítünk hangos környezetben. Míg egy másik megfigyelés szerint,akik huzamosabb ideig tartózkodnak zajos környezetben, nagyobb az esély a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására.

A zaj plusz stresszforrás, főleg olyan esetekben, amikor nem kontrollálhatjuk. A szervezetünk ekkor stresszhormonokat, adrenalint és kortizolt termel, melynek következtében nemcsak a vér összetétele változik, de a vérerek is merevebbek lesznek.

Epidemiológiai vizsgálatok során bebizonyították, hogy összefüggés van a zajterhelés és a stroke, az infarktus vagy a magas vérnyomás kialakulásának kockázata között. Ez pedig sokakat érint, hiszen a zajforrásokat ma már szinte lehetetlen kikerülni. Egy kutatásban emellett arra is fény derült, hogy az amerikaiak közel négymilliárd dollárt spórolhatnának évente azzal, ha csupán öt  decibellel csökkentenék a zajszennyezést, hiszen ez jelentősen csökkentené a szív- és érrendszeri megbetegedések számát. Vannak azonban más problémák is, mint például a rák, a cukorbetegség vagy az elhízás, amik kialakulása szintén összefüggésbe hozható a zaj mértékével, bár ezen esetekben még további vizsgálatok kellenek.

A minőségi alvás kiemelten fontos folyamat a szervezet számára, hiszen amellett, hogy ilyenkor regenerálódik, fel kell készülnie a következő éber időszakára. Hogy ez megtörténjen, elengedhetetlen egy csendes hálószoba, hiszen hallásunk ekkor sem pihen, állandóan figyeli a környezetet, és jelez, ha bármi fenyegetést észlel. Sőt mi több, az éjszakai zajok könnyen megakadályozhatják vérnyomásunk lecsökkenését is, ami szintén negatívan hathat az egészségünkre, hiszen ha az éjszakai zaj állandó, és akár hónapokig vagy évekig akadályozza a nyugodt alvást, szintén nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata. Ehhez képest sokszor pont azért nem szerzünk tudomást ezekről a zajokról, mert alszunk; korábbi kutatásokban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a forgalom zaja az alvást.

Nos, az eredmények szerint a különböző hangok számunkra gyakran észrevétlenül hatnak az alvás minőségére, vagyis előfordulhat, hogy bár kipihenten ébredünk, bizonyos tényezők megzavarták éjszakai alvásunkat.

(Fotó: Pixabay)