A Zephyr dróncsalád első tagját 2003-ban építette meg a brit QinetiQ cég, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy költséghatékonyan alkalmazható és hosszú távú missziókra is megfelelő eszközt, ami a levegőből végezhet megfigyelési és felderítési munkákat a hadsereg számára. Az UAS (unmanned aircraft system, pilóta nélküli légi jármű) első prototípusának megjelenése óta számos verzió készült, amelyek egyre nagyobbak és egyre hosszabb ideig tartó repülésre képesek, de a már a kezdeti időkben is sikerült rekordot dönteni a gépekkel: 2010-ben például a 22,5 méter szárnyfesztávolságú és 50 kilogrammos Zephyrrel a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawkjának korábbi csúcsteljesítményét szárnyalták túl több mint 14 napos repüléssel.
A jelenlegi Zephyr drónokat már nem a brit cég, hanem az Airbus gyártja és a gépek immár sokkal hosszabb ideig képesek a levegőben maradni: a legutóbbi verzió, a Zephyr 8 (vagy más néven Zephyr S) 64 napig repült egyfolytában, miközben eljutott Dél-Amerikába is. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a drón június 15-én indult az amerikai hadsereg yumai teszthelyszínéről, majd miután körülbelül 18 000 méteres magasságig emelkedett, a Mexikói-öböl és Dél-Amerika felé vette az útját. Az Egyesült Államok Hadseregének beszámolója szerint a gép számára a mostani teszt sok szempontból jelentett mérföldkövet: ez volt az első alkalom, hogy:
Az út hossza is rekordot jelent, mivel a drón összesen 64 napig repült egyhuzamban, miközben a napelemei biztosították számára az energiát.
A repülőgép útja azonban több mint két hónap után váratlanul véget ért,
mikor augusztus 18-án, csendes-óceáni idő szerint este kilenc órakor a yumai teszthelyszín felett (feltehetően) lezuhant - a Hadsereg szűkszavú hivatalos közleménye szerint a program véget ért, de egyelőre nem részletezték, hogy pontosan mi történt és mi vezetett a teszt hirtelen befejezéséhez. Az eset még kivizsgálás alatt áll - írja a Hadsereg, de annyit elárultak, hogy sem a személyzetnek, sem más repülőgépnek nem esett baja az incidens közben.
A drón összesen 30 000 tengeri mérföldet, vagyis több mint 55 ezer kilométert tett meg és bizonyította, hogy a napelemes pszeudo-műhold egészen hosszú távon is alkalmazható, így megvalósítható vele az a cél, amire eredetileg tervezték: hogy különféle berendezésekkel ellátva nagy felbontású képeket, videókat, adatokat gyűjtsön és 4G/5G kommunikációs lehetőséget biztosítson a világ bármely pontján.
(Fotó: Airbus)