A száz, zöld szemű fogoly rejtvénye a játékelmélet rejtelmeibe vezet

2022 / 04 / 16 / Bobák Zsófia
A száz, zöld szemű fogoly rejtvénye a játékelmélet rejtelmeibe vezet
A zöld szemű tudósokat egy szigeten tartják fogva, ahonnan csak a logika segítségével szabadulhatnak. De hogyan csinálják?

Az Alex Gendler író által felvetett szituáció a következő: egy hatalommániás diktátor, akinek a motivációról nem tudunk meg túl sokat, száz, logikában jártas tudóst tart fogva egy szigeten, közülük mindegyiknek zöld szeme van. A szabályok szerint csak akkor hagyhatják el jól őrzött börtönüket, ha éjjel megkérik az őrt, hogy engedje el őket, de van egy feltétel:

a szemüknek zöldnek kell lennie, máskülönben a kérés után egyszerűen betaszítják őket a tűzhányóba.

Itt jön a csavar: a tudósoknak, legyenek bármilyen képzettek magasabb tudományokban, arról fogalmuk sincs, hogy milyen színű is a szemük, mivel se tükör, se tükröződő felület, se más segítség nem áll rendelkezésükre, sőt, még egymással sem kommunikálhatnak a témáról.

Így élnek a szigeten a foglyok, de egy kívülálló lehetőséget kap rá, hogy egy rövid mondattal megpróbáljon nekik kiutat mutatni, és segítsen a menekülésben. Azonban a diktátor figyel és feltételeként megszabja, hogy a mondatban nem árulhat el a személy semmilyen új információt. Mit lehet mondani a tudósoknak és hogyan jutnak ki a végén szörnyű helyzetükből?

A TED videójában bemutatott (magyar felirattal elérhető) rejtvény a játékelmélet közös tudás (köztudott tudás) koncepciójára épül, amely egy csoport tagjai között megosztott információ potenciális hasznosságát ábrázolja: köztudott tudás az, amikor egy információt minden résztvevő ismer, és mindenki tudja, hogy a többiek is tudják, amit ő, valamint, hogy mindenki tudja, hogy mindenki tudja, amit a többiek és így tovább. A közös tudás az információ maximális kiaknázására ad lehetőséget, de csak akkor működik, ha a résztvevők mind nyilvánosan, egyszerre jutnak hozzá az adott tudáshoz, amennyiben mindegyikük egyenként, a többiektől függetlenül kapja az információt, akkor a tudás nem válik a játékelméleti értelemben közössé.

A játékelmélet hatékonysága számos fronton bizonyítást nyert már a való világban, akár olyan sajátos problémák megoldásában is, mint a laoszi gazdálkodók stratégiájának kidolgozása a terményeket pusztító patkányok ellen, de a zöld szemű foglyok rejtvénye szórakoztató célból készült és a videóban bemutatott konklúzión kívül számos más értelmezésre vagy megfejtésre ad lehetőséget. Tényleg logikus a megoldás? Létezik más kiút? Mi mit mondanánk a foglyoknak? Ezekre a kérdésekre mindenki maga adhatja meg a választ.

(Fotó: Pixabay/Ichigo121212/BKD)

Az emberiség a játékelmélet segítségével „menedzselhetné” az evolúciót Az ember mindenképp kihat a bolygó fajainak az evolúciójára, a kérdés csak az, miként lehetne a kedvezőtlen végkimeneteleket elkerülni – itt jön képbe a játékelmélet.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.