A Görögországban eredő, Albániát átszelő, 270 kilométer hosszú Vjosë folyó az orosz területeken kívüli Európa utolsó szabályozatlan, többé-kevésbé máig a természet által alakított mederben folyó vad folyója. Most még. Az albán kormányzat ugyanis már évtizedek óta szorgalmazza völgyzáró gátak és vízerőművek megépítését a folyón.

Ezek a tervek eddig nem valósultak meg, leginkább az albán polgárok tiltakozása miatt. A leghíresebb befuccsolt projektet 2017-ben egy bírósági döntés állította le: a Poçem nevű városnál tervezett gát építését, amely mezőgazdasági területeket árasztott volna el és kitelepítésekkel is járt volna, fel kellett függeszteni. (A sztori a környezetvédelmi tiltakozásokat, bírósági ügyeket gyűjtő Environmental Justice Atlas oldalán részletesen megtalálható.)

Damoklész kardja azért továbbra is ott lebeg a vízerőművek megépítését a legkülönbözőbb okokból ellenzők feje felett. A kormány, a befektetők, a hitelező bankok és a kivitelező cégek számára továbbra is vonzó lehetőség az erőművek megépítése, ami ráadásul még az EU energetikai céljaival is összhangban van. Hiszen bármennyire is környezetromboló maga az építkezés, bármennyi kárt is okoz a turizmusnak és az érintett területen lakóknak, ha már elkészült a gát, a turbinákon átzúduló víz energiája emissziómentes, zöld áramot termel.

Egy kis hely falu, Kutë lakói úgy gondolják, ezt a zöld energiát máshogy is meg lehet termelni. Közösségi finanszírozási programot indítottak, melyben arra gyűjtenek, hogy középületeik napelemekkel való felszerelésével energetikailag önellátóvá tegyék településüket. Kutë a poçemi gát hatásaival leginkább fenyegetett falu, ha az erőmű megépülne, 2500 hektár termőföld veszne oda a környéken és számos lakosnak el kellene költözni.

A polgárok szerint ennél jobb megoldás lenne, ha a napfényben amúgy is bővelkedő vidéken inkább a napenergiát használnák ki, a földek elárasztása helyett inkább a háztetőket vonnák be az energiatermelésbe. Ha a nyolcvanezer eurós beruházás felének összegyűjtésére indított adománygyűjtési projektjük sikerrel jár, azzal a többi érintett településnek és a kormányzatnak is meg tudnák mutatni: az emissziómentes energiaellátás úgy is megoldható, ha nem rombolják le a természeti értékeket a környéken és nem alakítják át drasztikusan a tájképet.