Magyar származású transzhumanista indult Trump ellen az amerikai választásokon

2020 / 05 / 02 / Bobák Zsófia
Magyar származású transzhumanista indult Trump ellen az amerikai választásokon
Zoltan Istvan különös, futurisztikus, transzhumanista programmal szállt versenybe a republikánus jelöltségért az előválasztásokon, Trumpot ugyan nem sikerült legyőznie, de kampányával közelebb hozta az emberi határokon túlmutató életfilozófiáját a politikához.

“Egészen mostanáig az emberi élet, ahogy azt Hobbes jellemezte “kellemetlen, kegyetlen és rövid” volt, az emberi lények nagy többségét (amennyiben nem haltak meg korán) szenvedések sújtották… joggal hiszünk benne, hogy a lehetőségek földje létezik és a jelenlegi határok és a létezésünk nyomorúságos frusztrációja legyőzhető… az emberi faj képes rá, ha szeretné, hogy transzcendálja magát - nem sprodaikusan, egy egyén itt egyféle módon, egy egyén amott másféle módon, hanem teljes egészében, mint emberiség.” Az idézet nem Zoltan Istvan programjából származik, hanem Julian Huxleytól, Aldous Huxley testvérétől, aki az UNESCO-nak, vagyis az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének első főigazgatója és a transzhumanizmus eszméjének egyik legelső szószólója volt.

Az idea: az ember biológiai határain túlmutató fejlődés, a fizikai lehetőségek kiterjesztése, az általunk ismert organikus élet újrastrukturálása, és legfőképp a halandó test börtönéből való kiszabadulás gondolata már sokkal korábban gyökeret eresztett a filozófiai irányzatokban, de Huxley használta először 1951-ben a latinul “emberen túlit” jelentő kifejezést az eszmerendszer leírására.

“Sosem volt még nagyobb szükségünk távoli perspektívára, melyben felismerhetjük a körvonalait egy általános és folytatólagos hitnek a jelen káosza és zavara felett […] ezt a filozófiát talán leginkább Transzhumanizmusnak nevezhetnénk.”

Eleinte a transzformációt organikus módszerekkel látták megvalósíthatónak, például eugenikával, mellyel Huxley is foglalkozott, a technológia fejlődése azonban új utakat nyitott meg a változás számára. Elkezdődhetett a gép-emberek korszaka. A huszadik század kilencvenes éveitől kezdve a végtagok pótlására például már nem csak hagyományos protéziseket használtak, megjelentek a beépített mikroprocesszorokat tartalmazó fél-automata művégtagok. Az első bionikus kar tulajdonosa, Robert Campbell Aird 1993-ban az agya elektromos impulzusait érzékelő szenzor segítségével irányította az Edinburgh Modular Arm System névre keresztelt beépített műkarját. “Részben ember, részben gép, teljesen skót” - jellemezte magát Campbell. A huszonegyedik század az immár nem a testen kívüli, hanem egyenesen az agyba helyezhető implantátumoknak köszönhetően még közelebb hozza az emberi szellem potenciális örök életének reményét és így a transzhumanizmus ideáljának megvalósítását, bár a technológia alkalmazása csak egy ágát képviseli a szerteágazó eszmerendszernek, melyet az ember transzformálása jelent.

A mozgalom egyik fő célja az élet meghosszabbítása, majd végül az öröklét gyakorlati megvalósítása (life-extension), a halál eliminálása.

Ezt azonban más módszerekkel tartja elérhetőnek a life-extension csoport, akik biológiai formában szeretnének örökké élni, és máshogy a robotokban “hívők”, akik mechanikus eszközök használatával és az agyuk közös rendszerbe való feltöltésével érnék el ugyanezt.

Zoltan Istvan is a life-extension csoporthoz tartozik a transzhumanisták közösségén belül, de alapvetően az egységesítésre törekszik: “Mindkét csoportot szeretem, de nem nagyon beszélnek egymással.” Őt az örökké tartó élet gondolata inspirálta, hogy a mozgalomhoz csatlakozzon. Zoltan (teljes nevén Zoltan Istvan Gyurko), az Egyesült Államokban született magyar szülőktől (a magyar nyelvet saját bevallása szerint rosszul beszéli, de jól érti), majd a diploma megszerzése után a National Geographic újságírójaként hét évig járta a világot, gyakran maga által vezetett vitorlással utazva, miközben különböző környezetvédelmi és humanitárius témákról, háborús, illetve ex-háborús zónákból tudósított. Vietnamban azokkal a helyi lakosokkal készített interjút, akik a kevés bevételüket a hatvanas-hetvenes évek során hátrahagyott taposóaknák szétszerelésével és a belőlük nyert fém eladásával keresték meg. Miközben a stábbal a dzsungeleket járta, ő maga is majdnem aknára lépett.

“A vezetőm megragadott, arrébb lökött, megmentette az életem. Ekkor döntöttem úgy, hogy ideje teljes egészében a halál megállításának szentelni magam - megállítani a halált a magam számára, megállítani a halált a szeretteim számára.”

Visszatérve az Államokba megírta első könyvét, a The Transhumanist Wagert, melynek főszereplője, Jethro Knights filozófus a demokrácia ellen fellázadva világuralomra tör, majd a sikeres háborút követően bevezeti a transzhumanista rezsimet, megalapitja Transzhumániát és annak irányító filozófiáját, a Teleologikus Egocentrikus Funkcionalizmust (innen lehet letölteni az angol nyelvű PDF verziót). Az írás ellentmondásos, autoratív jellege miatt (és mert lényegében a “neoreakciós” vonalat képviseli) sok kritikát kapott, szerzője később próbált is eltávolodni a benne foglalt radikális ötletektől és könnyebben emészthető módon hirdetni tovább az elképzeléseit, különösen, mikor úgy döntött, indul a 2016-os elnökválasztáson (ekkor még a Transzhumanista Párt színeiben). A halandóság legyőzése azonban központi fontosságú maradt a politikai programjában is: kampánykörútján egy koporsó formájú járművel, az Immortality Busszal járta az országot, és ugyan a győzelemben nem reménykedett, de abban igen, hogy ezzel felhívhatják az emberek figyelmét a programjukra. “A valódi cél, hogy rávegyünk millió és millió embert, hogy fontolják meg a longevity ügyét, a transzhumanizmust, a kiborgizmust, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják a jövőt…” - nyilatkozta akkor. A tervek között szerepelt a technológia promotálása, a mindenkinek járó alapjövedelem bevezetése (elvégre, ha a robotok elveszik az emberek munkáját, a bevételek biztosításának más formái után kell nézni), az oktatás teljes mértékben ingyenessé tétele, a börtönrendszer (Zoltan Istvan megfogalmazásában börtön-ipar) átalakítása, hogy a bűnözők eltartása helyett a pénzeket az oktatásba fektethessék.

Most, négy évvel később a program alapcélkitűzései nem változtak, noha Istvan már republikánus színekben indult és leginkább libertariánusnak vallja magát. Húsz pontból álló tervéhez tartozik:

  • Az alkotmány megújítása, hogy könnyebben alkalmazható legyen a radikálisan változó időkben és technológiai feltételek között
  • A Direct Digital Democracy, vagyis e-demokrácia koncepciójának megvalósítása, mely a kormány negyedik ágát képezné. Az e-demokrácia ellentmondásos elképzelés, a mostani reprezentatív demokratikus berendezkedés helyett, melyben a politikusok (elvben) a választóik érdekeit képviselik, direktebb formában és nagyobb mértékben engedne beleszólást a politikai döntések meghozatalába a mindig kéznél lévő technológia segítségével, növelve ezzel a választások utáni elszámoltathatóságot, azonban ez visszafelé is elsülhet, és egyfajta megfigyelő állam (surveillance state) megszületését eredményezheti. “Míg néhány ember úgy gondolja, ez növeli a kormány (hatalmát), valójában az ellenkezőjét teszi; visszaadja a hatalmat az emberek kezébe azzal, hogy csökkenti a kormány többi ágának erejét.”
  • A felnőttek morfológiai szabadságának védelme, vagyis annak hivatalos, alkotmányba foglalt elismerése, hogy az ember alapvető jogai közé tartozik a teste bármilyen jellegű megváltoztatása, beleértve a chipek beültetését is, függetlenül a kulturális/vallási hovatartozásától, amíg nem okoz kárt ezzel másokban
  • Az adórendszer átalakítása, mivel a jelenlegi berendezkedés nem lesz fenntartható abban az esetben, ha a vállalatok robotokat alkalmaznak azokra a munkákra, melyből a személyi jövedelemadók és társasági adók nagy része származik (a robotok egyelőre nem fizetnek adót)
  • A drogok legalizálása, ami szintén ellentmondásos intézkedés, de a valódi célja a sok életet követelő drogháborúk beszüntetése. A megtakarított pénz egy részét rehabilitációs programokba fektetnék
  • Mesterséges méhek (nem az állatok, hanem a szervek) létrehozása, mellyel egy harmadik választási lehetőséghez jutnának a nők a gyereknevelés és az abortusz mellett. “Körülbelül évente ötven millió abortuszt hajtanak végre a világszerte[...] mesterséges méhek használatban lesznek 2020-ban vagy 2021-ben az Egyesült Államok bizonyos intézményeiben, de további támogatás szükséges ahhoz, hogy kiterjesszük ezt a különleges technológiát, mely végleg megváltoztathatja az abortuszról szóló vitát.”
  • Megvédeni az emberiséget az egzisztenciális kockázatoktól, úgymint: mesterséges intelligencia, járványok, aszteroidák, klímaváltozás, szupervulkánok, nukleáris hadviselés, és egyéb katasztrófák. Leszerelni az atomfegyvereket, mielőtt a MI megtanulja használni őket
  • A blokkláncok és kriptovaluták széleskörű, szabad használata
  • Robotok alkalmazása a börtönökben
  • Univerzális, mindenkit megillető alapjövedelem, melyet az Egyesült Államok több, mint százötven billió dollár értékű használaton kívüli természeti erőforrásainak bérleti jogaiból terveznek fedezni. Havonta ezer dollár (322.000 forint) járna minden állampolgárnak
  • Az aktuális zöld megoldások helyett a technológia radikálisabb használata a természetvédelem területén, például biomérnökség, génszerkesztés, nanotechnológia, a környezet struktúrájának módosítása, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez
  • Az olyan szélsőséges, etikai vitákat kavaró tudományterületek, mint a klónozás vagy génszerkesztés engedélyezése
  • Háborúk finanszírozása helyett inkább a rákkutatások, Alzheimer elleni gyógyszerek kutatásának támogatása
  • És természetesen a transzhumanizmus ideáljának védelme

Noha a választásokon, ahogy az előre várható volt, nem győzte le Trumpot, de a futurológus továbbra is optimistán áll a transzhumanizmus és a radikális technológia jövőbeli szerepének kérdéséhez, annak ellenére, hogy ahogy nő a transzhumanizmus ideájának megvalósításába fektető, befolyásos emberek (például Ray Kurzweil vagy Elon Musk) száma, úgy sokasodnak a kritikusok is, akik attól tartanak, az ilyesfajta filozófiák egy "elembertelenedett" világ kialakulásához vezetnek majd. Azonban, ahogy Zoltan egy Singularity Hubnak adott interjújában elmondta, sok mindenkit megijeszt a világ gyors változása, az automatizáció és digitalizáció terjedése, a mesterséges intelligencia, a génszerkesztés, a robotok, de elég visszanéznünk a korábbi századokra, hogy észrevegyük, az emberek valójában nagyobb békében élnek, mint valaha. Az előző generációk mindegyikének része volt valamilyen háborúban, ez a helyzet (legalábbis Amerikában és Európa nagy részén) csak mostanában változott meg.

“Ha olvassuk a klasszikusokat, láthatjuk milyen komplex és tragikus idők voltak azok[...] Ez segít megérteni, hogy annak ellenére, hogy a jövőnk őrült dolgokat tartogat és gyorsan érkezik, képesek leszünk boldogulni vele.”

(Fotó: Wikimedia Commons)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.