A Naprendszerben számos bolygónak van kísérő holdja: a NASA adatai szerint eddig 290-et fedeztek fel belőlük összesen, ebből a Szaturnusz körül kering a legtöbb (146), a Jupiter áll a második helyen (95 holddal), az Uránusznak 27, a Neptunusznak 14, a Marsnak 2 és a Földnek 1 holdja van, de a 290-be beleszámolták a törpebolygó Plútó 5 holdját is. A Merkúrnak nincsenek holdjai, mivel a Nap közelsége és hatalmas gravitációs ereje megakadályozza a kis méretű Merkúr körül stabil pályán keringő objektumok megjelenését és a Vénusznak sincs holdja, legalábbis 2002-ig ezt feltételezték.

Ebben az évben azonban felfedeztek egy objektumot, ami a Vénuszhoz közel, illetve látszólag körülötte halad, akárcsak egy hold és folyamatosan kíséri a bolygót égi útján. Az objektumot Brian Skiff, a Lowell Obszervatórium munkatársa jegyezte be és nem kapott saját nevet, egyszerűen a 2002VE86 jelölést kapta automatikusan a felfedezési éve után. A 2002VE86 a látszat ellenére valójában nem hold, hanem kvázi-hold, méghozzá az első, amit valaha megtaláltak. A kvázi-holdak olyan égitestek a bolygók közelében, amelyek nem egy stabil, zárt, konstans pályán keringenek a bolygó körül, mint a valódi holdak, de ahhoz elég erősen hat rájuk a bolygó gravitációs ereje, hogy befolyásolja a pályájukat. Emellett a Napot is ugyanannyi idő alatt kerülik meg, mint a bolygó. Mivel a kvázi-holdakra az égitest gravitációs hatásán kívül sok minden más tényező is hat, ezért a pályájuk sokkal excentrikusabb, mint a klasszikus holdaké.

A Vénusz kvázi-holdja sokáig nem kapott kiemelt figyelmet, viszont ez a helyzet jelentősen megváltozott Latif Nasser kutatónak, a Radiolab nevű rádióműsor vezetőjének köszönhetően az elmúlt évben. Nasser egy véletlen folytán kezdett a kvázi-holddal foglalkozni, miután a gyerekei szobájában található csillagászati fali poszteren egy titokzatos szereplőre lett figyelmes. A poszter a Vénusz körül egy Zoozve nevű holdat mutatott, annak ellenére, hogy a bolygónak egyértelműen nincs Zoozve nevű holdja. Mivel a poszter többi adata és illusztrációja pontos volt, ezért Nasser feltételezte, hogy nem valamilyen hibáról vagy átverésről van szó és lassan elkezdte felgöngyölíteni az ügyet. Kutatásai során kiderült, hogy az általa Zoozve-nek tartott felirat valójában a 2002VE-t takarja, ami pedig a 2002VE86 rövidebb verziója. Hogy a kvázi-hold miért került az egyébként "rendes" holdakat felsoroló poszterre, az nem volt ugyan világos, de rejtélyre legalább fény derült és a Vénusz kísérője egyre nagyobb figyelmet kapott.

Nasser a hosszan tartó kutatásának eredményét szerette volna különleges módon megkoronázni és a kvázi-holdat átkeresztelni a Zoozve névre, így tavaly októberben beadta az erre irányuló kérelmét a Nemzetközi Csillagászati Unió számára. Ez a szervezet felel többek között az égitestek hivatalos elnevezéseiért is, de volt rá esély, hogy a furcsa nevet nem fogadják majd el a szigorú szabályok miatt. A szabályok értelmében ugyanis a Naprendszer bolygóinak kísérőit mitológiai nevekkel kell felruházni, a Zoozve pedig egyértelműen nem az, hanem egy félreolvasás eredményeként születtet kifejezés. Az IAU végül a 2002VE86 esetében mégis kivételt tett és idén február 5-én hivatalosan is elfogadták a Zoozve nevet. Az IAU WGSBN (Small Bodies Nomenclature Working Group) legfrissebb kiadványában már szerepel a 2002. november 11-én felfedezett Zoozve is, méghozzá a név rendhagyó előtörténetének leírásával együtt.

A Naprendszerben 2002 óta sok más kvázi-holdat is felfedeztek a csillagászok, köztük a Föld kísérőit, a Kamo'oalewát és a 2023 FW13-at, ami a számítások szerint már több mint 2000 éve halad a bolygó közelében és még több mint ezer évig így is marad.

(Space.com Fotó: FreelanceImages/Universal Images Group/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Getty Images)