A magyarázat nagyjából 16 órával azt követően érkezett, hogy a Twitter megjelölte a kérdéses posztot. Na de miről is van szó pontosan?

Mint az ismeretes, Amerikában tüntetések törtek ki, miután letartóztatás közben meggyilkoltak egy fegyvertelen fekete férfit, George Floydot. Természetesen az ügyben megszólalt az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is, aki üzenetét több közösségi média felületen próbálta eljuttatni híveihez. Sokan Trump bejegyzését azért tartják problémásnak, mert arról ír, hogy amikor a tüntetések fosztogatásokba torkollnak, akkor a hadsereg tüzet fog nyitni. Az elnök egészen pontosan ezt írta:

„when the looting starts, the shooting starts”

Ezeket a szavakat ebben a sorrendben először Walter Headley, Miami rendőrfőnöke használta 1967-ben az akkor civiljogi tüntetések kapcsán. Headley erősen megosztó figura volt, aki a legtöbb problémát erőszak bevetésével oldotta volna meg, és ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a helyzet az állam és a fekete közösségek között még jobban elmérgesedett.

Magyarán ez egy jó pár hektoliter olaj volt az amúgy is lángoló kerozintócsára.

NBC News on Twitter

NEW: Twitter places public interest notice on this new tweet from President Trump. "violates our policies regarding the glorification of violence based on the historical context of the last line, its connection to violence, and the risk it could inspire similar actions today

A Twitter a poszt kikerülése után két és fél órával egy figyelmeztetéssel látta azt el, miszerint az elnök bejegyzése erőszakra buzdít. A Facebook azonban nem tett semmit, és a vállalat vezetője, Mark Zuckerberg egy bejegyzésben magyarázta el, hogy miért.

Zuckerberg saját bevallása szerint sokáig vívódott, miként is reagáljon az érintett posztra. A Facebook feje leírja azt is, hogy személy szerint nagyon negatívan áll az elnökéhez hasonló, megosztó és gyújtóhangú bejegyzésekhez. Az elnök bejegyzését ennek ellenére változatlanul fent hagyták, mivel szerintük az nem buzdít közvetlen erőszakra.

Zuckerberg elismeri azt is, hogy a bejegyzésben jelen van a történelmi előképpel terhelt rész is, ám a vállalatnál úgy gondolták, hogy a Nemzeti Gárda emlegetése figyelmeztetést jelent az állami közbeavatkozásra, és úgy gondolták, hogy fontos, hogy az emberek tudjanak arról: a kormányzat erőszak alkalmazását tervezi.

A Facebook feje azzal zárja sorait, hogy szerinte lehet azon vitázni, hol húzzuk meg a határt, de a közösségi óriás filozófiája, hogy jobb a vitának teret adni, pláne amikor ilyen nagyok a tétek. Zuckerberg ismét hangsúlyozza, hogy bár maga erősen nem ért egyet az elnökkel, de szerinte fontos a hatalommal rendelkezők elszámoltathatósága, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a vezetők szavai szabadon vizsgálhatóak.

Zuckerberg a Twitterre is kitért, és azt mondta, hogy a Facebook nem rak ki figyelmeztető feliratokat arról, hogy egy adott poszt erőszakra buzdíthat, hanem az ilyen bejegyzéseket egyszerűen törlik a hírértéktől vagy attól függetlenül, hogy a bejegyzés egy politikustól érkezett-e.

A Facebook tehát a szólásszabadság különböző aspektusaival védekezett, a konkurenciát meg implicite gyávának bélyegezte, mivel azok az okos lányhoz hasonlóan fent is hagyták az elnök bejegyzését meg nem is.

A CNN hozzáteszi, hogy Zuckerberg októberben a Kongresszus meghallgatásán a demokrata Alexandria Ocasio-Cortez kérdésére azt válaszolta, hogy „amennyiben bárki, politikusokat is ideértve, olyan dolgokat mond, melyekkel erőszakot okozhat, arra buzdíthat, vagy azonnali fizikai kárt okozhat, azt a bejegyzést le fogjuk venni.”

Zuckerberg érve ugyanakkor tehát, hogy a fenti eset nem áll fenn a jelen helyzetben. Innentől viszont az értelmezési viták ingoványos talaján járunk. Annyi biztos, hogy az elnök szavai nem csillapították az indulatokat, és Zuckerberg bejegyzése óta (ez a cikk írásához képest 15 órával korábban történt) rengeteg embert letartóztattak, a tüntetéshullám több várost is elért már, és tüntetőket, valamint a szövetségi fegyveres erők tagjait is értek halálos lövések.