A majmok bolygója, vagy legalábbis a majmok autói

Anno 1967-ben a The Futurist hírlevelének vezető témája volt a huszonegyedik század, és kiemelten a 2020-as évek. A jóslat az amerikai RAND Corporation egyik panelbeszélgetését vette alapul, miszerint az emberiségnek mostanra olyan intelligens állatokat, például majmokat kellene tenyészteni, melyek átvállalják fizikai munkáink egy részét. A cikkben arra is kitértek, hogy a majmok 2020-ra akár kertészkedhetnek, takaríthatnak, sőt a legintelligensebb példányok sofőrökké képezhetők. A panelbeszélgetésben arról is szó esett, hogy 2020-ra akik nem tehetik meg, hogy robotot alkalmazzanak házvezetőnek, majmokkal helyettesítik majd a gépeket. Persze mindebből végül nem lett semmi.

A DNS-adatok lehetnek a megfigyelés és az elnyomás új eszközei A kínai hatóságok százmilliós DNS-adatbázisa egyaránt bevethető lehet nemcsak bűnözők, de rendszerkritikus ellenzékiek gyors azonosítására is. Az amerikaiak mindeközben önként közzéteszik genetikai adataikat, a hatóságok legnagyobb örömére. De mit jelent mindez a jövőnkre nézve?

Az átlagéletkor eléri a százat

Ezt Ray Kurzweil jövőkutató jósolta még 1999-ben a The Age of Spiritual Machines című publikációjában. Bár az ENSZ 72,6 évben határozta meg a világ népességének átlagos várható élettartamát 2019-ben, KurzWeil egy valamiben nem tévedett: beszélt ugyanis gépesített kütyükről, például órákról, illetve ékszerekről és ruhákról, amiket az akut és a krónikus egészségi állapotok diagnosztizálására terveztek, melyek használata 2020-ra széles körben általánossá válik. Ami pedig az átlagéletkort illeti, az az ENSZ szerint 2050-re sem közelíti meg a százat, ellenben eléri a 77,1 évet.

A mesterséges intelligencia 'kezébe' tesszük életünket

Na jó, ez így ebben a formában enyhe túlzás, mindenesetre a Világgazdasági Fórum 2015-ös blogbejegyzésben öt technológiai előrejelzést is felsorakoztat az International Data Groupra (IDC) hivatkozva. Utóbbi szerint 2020-ban a mobilhasználók háromnegyede biometrikus módszerekkel (például ujjlenyomatolvasással) fér hozzá készülékéhez; a fogyasztási cikkek több mint tíz százalékánál 3D-nyomtatással gyártanak termékeket; az új autók harminc százalékát önvezető üzemmóddal is ellátják; a felhasználók naponta százötven szenzoros eszközt, így autókat, otthonokat vagy hordozható eszközöket használnak majd, ezek huszonöt százaléka pedig eldobható lesz;

míg az okoseszközökkel való interakciók során hatvan százalékban a mesterséges intelligencia által kínált információk alapján hozunk döntést.

Bár a fenti jóslatok nem valósultak meg maradéktalanul, bizonyos tekintetben azonban igen, hiszen a biometrikus azonosítás az okostelefonokban mostanra megszokottá vált.

Nyolcmilliárd lakosa lesz a Földnek

David F. Nygaard, a Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet munkatársa 1994-ben adott becslést a globális népesség alakulására. Akkoriban a világ komplett lakossága körülbelül öt és fél milliárd fő volt, a szakértő pedig arra jutott, hogy huszonhat év alatt két és fél milliárdos növekedést tapasztalhatunk. Hozzátette, hogy a gyarapodás több mint kilencvenhárom százaléka a fejlődő országokban történik, így leginkább Dél-Ázsia, illetve Afrika járul hozzá a növekedéshez. Mivel a Földön jelenleg mintegy 7,8 milliárd ember él, a szakértő becslése egészen közel jár napjaink valóságához.

Minden telefont megfigyelnek

Szintén Kurzweil próféciája, hogy 2020-ra az adatvédelem minden korábbinál meghatározóbb politikai és társadalmi kérdés lesz, és hogy "az egyes személyek gyakorlatilag minden mozdulatát egy adatbázisban tárolják majd". És hogy mi a helyzet napjainkban?

Az okoskütyükön keresztül lényegében valóban figyelnek minket, a netes böngészőnkben pedig ott díszeleg digitális nyomvonalunk.

A Pew Kutatóintézet felmérése szerint az amerikaiak többsége úgy véli, hogy egy olyan korban, ahol lényegében a hét minden napján, a nap minden percében a technológiától függünk, lehetetlenség megúszni, hogy a kormány vagy a vállalatok adatokat gyűjtsenek rólunk. Magyarán Kurzweilnek ezúttal igaza volt.

Ember a Marson

A The Wired 1997-es cikkének szerzői egyrészt azt gondolták, hogy 2020-ra szinte minden új autó hibrid lesz, merthogy az emberiség - többek között - ezekkel harcol a klímaváltozás ellen. Másrészt azt, hogy Kína addigra vezető gazdasági szerepbe kerül. A cikk legérdekesebb része azonban kétségkívül az Elon Musk és a SpaceX törekvéseiről szóló rész, miszerint 2020-ban ember lép a Marsra, ez pedig új korszakot nyithat az emberiség történetében. A jelenlegi tervek alapján a SpaceX már akár 2024-ben embert küldhet a Marsra, de a NASA tervei között is szerepel a vörös bolygó meghódítása.

Antigravitációs övek forradalmasítják a hadviselést

Képzeljünk el egy világot, ahol a csatákat néhány méterrel a föld felett, lebegve vívják a katonák. Ezt az elméletet 1968-ban alkotta meg a matematikus és tudós D.G. Brennan, aki azt jósolta, hogy az antigravitációs övek "forradalmasítják a szárazföldi hadviselés taktikáját". Brennan egyébként 2018-ra is jövendőt mondott, méghozzá azt, hogy az emberiség addigra valószínűleg antigravitációs autókkal, és harminc percig üzemképes rakétákkal közlekedik majd. Egyelőre ilyesmit maximum a Jetson család epizódjaiban láthatunk.

További cikkek a Rakétán:

Viccesnek tűnik, de valójában súlyos üzenetet rejt a jövőről a deepfake Erzsébet királynő karácsonyi beszéde Ha valaki olyasmiket szeretne hallani a királynő mozgó képmásától, amiket normál körülmények között biztosan nem mondana, akkor itt a soha vissza nem térő alkalom. Ellenben ha a dolgok mögé nézünk, az egész már nem is olyan szórakoztató.

A (nem is annyira távoli) jövőben a Pokémon Go képére formálódhat a világ Jussanak eszünkbe ezek a sorok, amikor legközelebb megpillantunk egy önvezető autót.

Jövőre tovább nő a zsarolóvírusok száma a kibervédelmi előrejelzések szerint 2021-ben is egyre több zsarolóprogrammal és fájl-nélküli kártevővel kell majd szembenéznie a vállalkozásoknak és az egyéni felhasználóknak, de az okoseszközök fejlődésével a biztonsági kockázatok a magánéletünk egyre intimebb területein is jelen lesznek.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)