Az autók 'szeme', a LIDAR (Light Detection and Ranging, fényérzékelés és távolságmérés), ami lézersugarak segítségével meghatározza a mérőeszköz és a visszaverő felület távolságát. A modern 3D lézerszkennerek több lézerkibocsátó és detektor alegységből állnak, és szünet nélkül forognak. (Működési elvük leginkább a radarokéhoz hasonlítható.) A LIDAR mérésekből kapott távolságokat térbeli pontokként reprezentálja a rendszer, amit pontfelhőnek nevezünk. Az önvezető autókra szerelt lézerszkennerek akár százhuszonnyolc különálló lézersugarat is kibocsáthatnak, amelyek gyorsan, nagy felbontásban képesek feltérképezni a körülöttük található objektumokat. Ezek a fejlett detektorok rengeteg adatot gyűjtenek, amelyek valós időben történő feldolgozása egyelőre még sok nehézségeket okoz. A 3D-s térképek lényegében a valós világ szoftveralapú másolatai, melyek szakértők szerint hamarosan döntő fontosságúak lesznek a feltörekvő technológiák fejlesztése szempontjából, ideértve az autonóm járműveket, a drónokkal való szállítását, a robotikát és a kiterjesztett valóságot.

A kínai google is saját elektromos autót akar gyártani A Baidu, a kínai internetes kereső- és minden egyéb-szolgáltató is saját elektromos, önvezető autó gyártását fontolgatja.

A technológia rohamléptékű fejlődését jól reprezentálja, hogy amíg két éve a LIDAR még igencsak költséges megoldásnak számított, manapság egyre olcsóbb, sőt, még az iPhone 12 Pro is ilyen kapott, amivel az eszköz könnyedén és meglehetősen pontosan felméri a körülötte lévő teret. A tendencia folytatódásával a lidar előbb-utóbb kikerül a technológiai óriásvállalatok kezéből, az általuk jelenleg használt világtérkép adatai pedig elmozdulnak egy skálázhatóbb, tömeges megközelítés felé. Csak viszonyításképp a Business Insider szerint a Google már eddig is közel kétmilliárd dollárt költött a Google Maps fejlesztésére, pontosabban arra, hogy minden kontinensre autókat küldjön az utcák lefényképezésére. Míg a Waze esetében az irányítás úgymond a mi kezünkben van: csupán azzal, hogy autózunk, és közben az okostelefonon megnyitjuk az alkalmazást, valós idejű adatokat oszthatunk meg, amelyek forgalmi viszonyokká és útszerkezetté alakulnak. Emellett aktívan is küldhetünk jelentéseket a közösségnek a forgalommal, balesetekkel, időjárási viszonyokkal és sok egyébbel kapcsolatban. A Waze mindezeket az adatokat összegyűjti és elemzi, majd ezek alapján újra és újra felajánlja a többi felhasználónak a céljukhoz vezető legoptimálisabb útvonalat.

A lidar elterjedésével idővel mindannyian a járművekhez hasonlóan, több LIDAR szenzorral szkennelhetjük közvetlen környezetünket, és kaphatunk olyan minőségű és pontosságú 3D-s térképeket, amelyeket korábban sohasem. Egyesek szerint ezzel a fejlődéssel a térképek megegyeznek majd a világ valós idejű ábrázolásával, és afféle "digitális ikertestvérré" válnának. Kevin Kelly, a Wired magazin társalapítója korábban "tükörországnak", vagy ha úgy tetszik, egy mindent egybefoglaló szoftvertérképnek nevezte a jelenséget.

De miért olyan nagy dolog ez az egész?

A fent említett térképtől 'függő', feltörekvő iparágak közül talán egyik sem fektet annyi időt, energiát és pénzt a koncepció fejlesztésébe, illetve megjelenésébe, mint a kiterjesztett valósággal foglalkozó vállalatok. Hogy a legnagyobb techcégeknél maradjunk, a Bloomberg 2019-es értesülései szerint az Apple elég nagy érdeklődést mutatott a közelmúltban a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) alkalmazásainak kapcsán: az AR/VR sisak állítólag 2021-ben vagy 2022-ben, míg az AR-szemüveg 2023-ban jelenhet meg. A fejlesztések elvárt működéséhez a márkának szüksége lesz a világ virtuális térképére, egy koncepcióra, amit a hozzáértők a "kiterjesztett valóság felhőjének" (AR Cloud) hívnak, és ami egyébként megfelel Kevin Kelly "tükörországának".

A kiterjesztett valóság segítségével a felhasználók könnyebben felismerhetik, merre induljanak, hiszen valós környezetbe vetített nyilak és irányjelzések navigálják őket.

(Erre épül a Google Térkép "Live View" szolgáltatása is.) Sőt, a kiterjesztett valóság által egy napon talán nem kell majd bepötyögnünk a telefonunkba, ha mondjuk egy üzlet helyén kívül a nyitvatartási idejére is kíváncsiak vagyunk, elég ha az utcán sétálva vetünk egy pillantást a kirakatra, a szükséges információk pedig azonnal megjelennek telefonunk kijelzőjén. Persze ez még odébb van, - ha egyáltalán valaha is megvalósítható lesz -, hiszen ez végső soron a fizikai és digitális világ komplett összemosódása lenne, amelyben a magánszféra szintén végérvényesen összefonódna a nyilvánossággal.

Az egész világ a Pokémon Go-ra hasonlítana

Bár a Pokémon Go globális őrülete mostanra a múlté, a Niantic által fejlesztett, a kiterjesztett valóság eszközével operáló mobiltelefonos játék hatása nem múlt el nyomtalanul: a Pokémon Go lényege, hogy a felhasználók a világ valódi térképén alapuló kiterjesztett valóságban keresnek pokémonokat, és fizikai valójukban odamennek, hogy megszerezzék vagy legyőzzék őket. A cég ugyanakkor nem hagyott fel a fejlesztésekkel. Olyannyira nem, hogy az Adventure Sync már az otthoni mozgást is méri, így a pokémontojások akár házimunka közben is kikelthetőek. A játékosok ezenkívül hamarosan otthonunkból is csatázhatnak barátaikkal, valamint a fejlesztők azon is dolgoznak, hogy a valós helyszínek virtuális formában is látogathatók legyenek. Utóbbiban a 6D.ai, egy kiterjesztett valóságra szakosodott, feltérképező program fejlesztőcsapata lesz a Niantic segítőpartnere, akiket idén vásárolt fel.

A program segítségével valós terekből nagyon gyorsan gyárthatóak majd digitális elemek.

Természetesen nem csupán a Niantic dolgozik ezen: a Facebook például nemrégiben megszerezte a brit Scape Technologies, számítógépes látással foglalkozó startupot, melynek közreműködésével a legnagyobb közösségi oldal komplett városokat térképezhet fel centiméteres pontossággal. Hogy hogyan fogadná a társadalom a következő évtized egyik legnagyobb technológiai fejlesztését, arra nem nehéz kitalálni a választ, tekintve, hogy már az arcfelismerő rendszerek is alaposan felborzolták a kedélyeket. De ki tudja, talán a jövőben a szakemberek megtalálják a megoldást, amivel a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

További cikkek a Rakétán:

Ha Kaliforniában laksz, jövőre már egy robotjármű szállíthatja ki a pizzádat A kaliforniai közlekedési hatóság első alkalommal adott ki olyan engedélyt, ami lehetővé teszi, hogy egy gyártó kereskedelmi szolgáltatásként, vagyis pénzért üzemeltessen robotjárműveket az államban.

Jobban várjuk az agyunkkal kommunikáló számítógépet, mint az önvezető autót? A Rakéta minikutatásának eredménye szerint olvasóink számára a közvetlen ember-számítógép kommunikáció a legjobban várt csoda.

Már nem az Apple a világ harmadik legnagyobb mobilgyártója Az Apple-t rosszul érintette az új iPhone bemutatásának elhalasztása, a Huawei hatalmasat zuhant.

(Fotó: Pexel/SergioSouza, Pixabay, Getty Images Hungary)