Miért van szükség a szökőmásodpercre?

A szökőmásodperc biztosítja, hogy az atomórák által meghatározott idő, amelyet az óráink mutatnak, hosszú távon is szinkronban marad a Föld forgásának ütemével, vagyis a "természetes" idővel. Előbbi (az órák, percek és másodpercek) az emberek alkotta mesterséges mérték, amit közmegegyezés alapján a céziumatom rezgésének frekvenciája által megszabott értéken alapul, utóbbi az embertől függetlenül működő természetes folyamatokon, amelyeket nem minden esetben lehet előre kiszámítani. A világ több mint 400 atomórája a TAI-t (International Atomic Time, Nemzetközi Atomidő) határozza meg: ez alapján a másodperc SI definíciója az az idő, ami alatt az alapállapotban lévő Cesium-133 atom pontosan 9 192 631 770 alkalommal oszcillál, azaz kerül egyik hiperfinom állapotból a másikba.

A csillagászati idő szerint egy nap az az idő, ami alatt a Föld egyet fordul a tengelye körül, csakhogy ez az atomidőtől eltérő módon nem egy előre kiszámítható és változatlan érték, a Föld forgása ugyanis gyorsul és lassul különböző tényezők miatt. Befolyásolja a hosszát például az óceánokban lévő víz mennyisége és emiatt a sarki jég olvadása, a földrengések, az El Niño és számos más esemény.

"Bármilyen világi esemény, ami a tömeg mozgásával jár, hatással van a Föld forgására, az évszakok időjárásától kezdve az autó vezetéséig."

- magyarázta Benjamin Fong Chao, a NASA Goddard Space Flight Center munkatársa.

Az egyezményes koordinált világidőt (Universal Time Coordinated, UTC) a TAI és a UT1 (csillagászati idő) szabja meg, mivel a kettőt összhangba hozták a döntéshozók, hogy az órák által mért idő ne térjen el nagyon a természetes folyamatoktól. A szökőmásodperc beiktatása a Föld forgásának rendszertelensége miatt szükséges, általában egy másodperc hozzáadásával, mivel a forgás sokszor lassul, bár manapság a bolygó éppen gyorsulóban van, ezért lehetséges, hogy hamarosan el kell venni egy másodpercet, vagyis negatív szökőmásodpercet kell bevezetni. A szökőmásodperceket 1972 óta alkalmazzák (ekkor egyből tízet adtak a UTC-hoz), de nem egyenletesen, gyakran másfél év telik el egy-egy másodperc hozzáadása között, néha több vagy kevesebb. Mivel előre nem jósolható meg pontosan következő szökőmásodperc eljövetelének ideje, ezért "manuálisan" kell megoldani az órák átállítását, amire decemberben vagy júniusban kerül sor.

A Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat tartja számon a bolygó forgásának gyorsaságát és a szökőmásodpercet azelőtt vezetik be, mielőtt 0,9 másodperc különbség lép fel a UTC és UT1 között (a NIST leírása szerint minimum 0,4 másodperc eltérésnél módosítanak). Az erről szóló értesítést fél évvel előbb kiadják, hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni az átállásra, de a számítógépes rendszerekben így is problémát okozhat a változtatás. 2012-ben egy légitársaság, a Qantas Airlines jegyfoglalási oldala zavarodott meg az esemény miatt és több száz járat került késésbe, valamint számos internetes platform, köztük a Reddit, a LinkedIn és a FourSquare is leállt rövid időre. A számítógépes rendszerekre gyakorolt kockázatos hatás miatt a Google és később más cégek is egyedi módszereket alkalmaznak, például elhúzzák a másodperc beiktatását, vagyis kisebb egységekben adják hozzá az időhöz 24 óra leforgása alatt, a tőzsdék pedig, ahol minden ezredmásodperc számít, inkább korábban bezárnak ilyenkor a problémák elkerülése céljából.

A szökőmásodperc pályafutásának vége régóta közelít

A szökőmásodpercekkel a problémák miatt sokan régóta le akarnak számolni, a Nemzetközi Távközlési Egyesület 2015-ben azonban elnapolta az erre irányuló kérelemről szóló döntést arra hivatkozva, hogy egyelőre nincs elegendő információjuk a megfelelő ítélethez, ezért alaposabban meg kell fontolniuk a kérdést. A szökőmásodperc védelmezői azzal érvelnek a szokás megtartása mellett, hogy az UTC és a UT1 eltérése kizökkentené az általunk számon tartott időt a természetes kerékvágásból, míg a szökőmásodperc ellenzői számára a számítógépes rendszerekkel kapcsolatos extra tennivalók elkerülése az elsődleges szempont. A kétféle idő szinkronjának megszűnése csak nagyon lassan lenne észrevehető, mivel az alig néhány másodperces, vagy akár perces eltérés az órák által mutatott idő és a napfelkelte/naplemente ideje között nem lényeges, arról nem is beszélve, hogy az idővel már most is variálunk, mikor évente kétszer átállítjuk az órákat.

A nagyobb problémát az okozná, hogy néhány berendezés, például bizonyos műholdas egységek a szökőmásodperc szerinti időmérésen alapulnak, ezért a további üzemelésükben akadályt jelent a változás. Ez a helyzet legalábbis Oroszország esetében, mivel az ország műholdas helymeghatározó rendszere, a GLONASS így működik és a szökőmásodpercek eltűnése miatt nem kitárt, hogy új műholdakat kell felküldeniük majd. Éppen ezért az oroszok a november 18-án megrendezett Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián hozott határozatot a szökőmásodperc eltörléséről nem támogatták, az időpontot későbbre szerették volna halasztani.

A döntés azonban megszületett és ennek értelmében nagy valószínűséggel 2035-ben véget ér a szökőmásodperc karrierje.

Hogy ezután pontosan mi következik, az még megbeszélés tárgyát képezi: a Nature beszámolója szerint a javaslat alapján száz évig nem vezetnek be újabb szökőmásodpercet, de ezen a terven még módosíthatnak 2026-ig, a következő megbeszélésig.

A szökőmásodperc 1972-es bevezetése óta összesen 27 alkalommal adtak hozzá plusz másodpercet a hivatalos időhöz, de, ahogy a Meta írta az üggyel kapcsolatban idén júliusban, a cégek közül sokaknak nem fog hiányozni ez a hagyomány, mivel szerintük:

"az ipari szereplők egyre növekvő igénye miatt az órák pontossága iránt a szökőmásodperc több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, zavarokat és kimaradásokat generálva."

(Fotó: Pixabay/SpliShire, Pexels, Wikimedia Commons, Flickr/slack12)

Óraátállítás - a sokmillió emberrel végzett évenkénti kísérlet Kinek az ötlete volt a nyári időszámítás bevezetése és az átállás tényleg olyan egészségtelen az emberi szervezetre nézve?