A Washingtoni Állami Egyetem geobiológusa, Dirk Schulze-Makuch által vezetett kutatás összesen 24 olyan exoplanétát, vagyis a Naprendszeren kívüli bolygót azonosított, amik megfelelhetnek az általuk felállított feltételeknek - számol be róla a Cnet. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmánynak már a címe is sokatmondó: "A Földnél jobb bolygót keresve: a legjobb jelöltek egy szuperélhető világra".

Mitől lesz egy bolygó "szuperélhető"?

A kutatók egy komplex kritériumrendszert állítottak fel annak eldöntésére, hogy egy bolygó lakható-e, és ez alapján vizsgálták meg a ma ismert több mint négyezer exobolygót. A nyolc feltétel között többek között a következők szerepeltek:

• 5 és 8 milliárd év közötti, vagyis a 4,5 milliárd éves Földnél kicsit régebben keletkezett bolygókat kerestek, ugyanis a Földön nagyjából négymilliárd év után alakult ki az első komplex életforma.
• A bolygóknak olyan K típusú törpebolygó körül kell keringenie, amik kisebbek, hűvösebbek, és kevésbé fényesek a Napnál, így pedig az élettartamuk is jóval hosszabb, átlagosan 20-70 milliárd éve. Erre azért van szükség, mert a Nap élettartama várhatóan csak tízmilliárd év, így feltételezhető, hogy a hasonló típusú csillagok gyakran kifutnak az "üzemanyagból", mire az élet kialakulhatna valamelyik bolygójukon.
• A bolygónak a csillag lakhatósági zónájában kell lennie, ahol van esély a folyékony víz jelenlétére.
• A kutatók szerint segítheti az élet kialakulását, ha a bolygón több a víz, mint a Földön, és az átlaghőmérséklet is 5 fokkal magasabb, hiszen a Földön is a párásabb trópusi esőerdőkben figyelhető meg a legnagyobb biodiverzitás.
• Emellett az is fontos, hogy a bolygó tömege nagyobb legyen a Földünkénél. A kutatók úgy vélik, hogy a Földnél 1,5-ször nagyobb tömegű bolygó hosszabb ideig megőrzi a radioaktív bomlás révén keletkező belső hőjét, emellett az erősebb gravitáció miatt az atmoszférája is lassabban szivárog el.

A kutatók a felállított kritériumok alapján végül 24 bolygót találtak, ami alkalmasabb lehet az élet kialakulására, mint a Föld, igaz, ezek közül csak kettő, a Kepler-1126 b és a Kepler-69c statisztikailag igazolt bolygó. Bár az összes feltételnek egyik égitest sem felelt meg, ám volt olyan, amire négy kritérium is igaz volt. Az egyetem a kutatásról szóló cikkben ugyanakkor igyekszik leszögezni, hogy a lakhatóság egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeken a bolygókon valóban van élet, csupán annyit jelent, hogy a feltételek elméletben adottak hozzá.

Itt élnünk, halnunk kell, de attól még keresni szabad

A kutatást vezető Schulze-Makuch szerint a kutatás nagyon komoly jelentőséggel bírhat, ugyanis a következő években-évtizedekben számos olyan új projekt indul, amelyek az eddiginél jobb lehetőségeket teremtenek a földön kívüli élet megtalálására. Ilyen például a Hubble-t leváltó James Webb űrtávcső, az Európai Űrügynökség Plato űrteleszkópja, vagy a 2039-re tervezett Luvoir űrteleszkóp. Mire pedig ezek a projektek elindulnak, a csillagászoknak készen kell állniuk rá, hogy a legjobb célpontokat jelöljék meg az alaposabb kutatásra. "Olyan bolygókra kell fókuszálnunk, amelyek esetében a legjobbak a feltételek a komplex élet kialakulására, ezzel együtt vigyáznunk kell, hogy ne ragadjunk le egy második Föld keresésénél, mert létezhetnek olyan bolygók, amik alkalmasabbak az élet kialakulására, mint a miénk" - figyelmeztetett a csillagász.

Bár alkalmasabb bolygók valóban létezhetnek, azonban számunkra ezek biztosan nem jelentenek alternatívát a belátható jövőben. A leggyorsabb ember által alkotott űreszköz a New Horizons űrszonda, ami nagyjából 58 ezer km/h-val halad, ezzel a sebességgel pedig mindössze egy fényév távolság megtétele is több mint 18 ezer évbe telne, miközben a most azonosított bolygók mindegyike több mint száz fényévnyire található a Földtől.