Szén és szám

A CarbonBrief által közölt tanulmány alapján az évtizedek óta példátlan visszaesés nem is elhanyagolható mértékű: az ország szén-dioxid kibocsátása márciusban 15 százalékot zuhant, a még nem végleges áprilisi adatok pedig várhatóan ennek a duplájáról, 30 százalékos esésről szólnak majd.

A fenti számok annak köszönhetőek, hogy épp az olyan energia iránti kereslet esett vissza, amit szénerőművekkel állítottak elő. A szénerőművek kapacitását ennek megfelelően márciusban 15 százalékkal, áprilisban 31 százalékkal csökkentették.

Mindez azonban nem kizárólag a koronavírus „érdeme”, hiszen már a karanténintézkedések előtt is esni kezdett a fosszilis anyagok felhasználása. A 2020 márciusával záruló üzleti évben a szénszállítmányok 2 százalékkal csökkentek.

Az ország olajfogyasztása pedig 2019 eleje óta lassú csökkenésnek indult, amit aztán a járvány tetőzött be: tavaly márciushoz képest idén 18 százalékos esésről beszélhetünk.

Ezzel egyszerre növekedett meg az igény a megújuló energiák iránt.

Globális megújulás

Mindez egyébként egybevág a nemzetközi trendekkel is: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) április végén közölt adatai szerint a világ szénfelhasználása 8 százalékkal esett vissza az első negyedévben. Ezzel párhuzamosan pedig picit megugrott az igény a szél- és a napenergia iránt.

Mindennek, különösen az utóbbi adatnak tehát nem kizárólag a vírus az oka, hanem hogy a megújuló energiák egyre inkább versenyképesek. A napenergia és szélenergia üzemeltetési költsége – a szükséges rendszerek telepítése után – rendkívül alacsony.

Ezzel szemben a hagyományos hőerőművek folyamatos üzemanyag-utánpótlásra szorulnak.

Nem csoda tehát, hogy sokan inkább az előbbiekre állnak át.

Fosszilis feltámadás a vírus után?

Elemzők egy része szerint azonban korai lenne pezsgőt durrantani, a fosszilis korszak még nem múlt el, sőt a járvány lecsengése után újult erővel térhet vissza a szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelés. Különösen mivel ekkor próbálják majd az országok újraindítani a gazdaságaikat.

Az Egyesült Államok például már enyhített is a környezetvédelmi szabályozásán, és nem kizárt, hogy a példát több ország is követi majd.

India vesz egy nagy levegőt

India azonban nem feltétlen követi az USA-t. Bár az ország nem engedte el teljesen a szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelést, amire példa, hogy a koronavírus által felszínre hozott problémákat a szénszektorban a kormány 12 milliárd dolláros csomaggal próbálja enyhíteni, ugyanakkor a válságkezelés részeként a megújuló energiákra való áttérés is egyre inkább jelen van a politikai beszédben.

Ennek nem is csak környezetvédelmi okai vannak, hanem a gazdasági érdek is ebbe az irányba mutat: a szénnel termelt áram 3,38 rúpiába kerül kilowattóránként, míg a megújulókkal 1 kilowattóra csak 2,55 rúpiát kóstál.

Az átállás ráadásul egybevág az ország Tiszta Levegő Programjával is.

A környezetvédők ezen kívül abban is reménykednek, hogy a lezárások miatt megtapasztalt tiszta levegő miatt több polgár is rájött, hogy egész jó dolog lélegezni, és ezért az ügyben fokozódik a szavazói nyomás is a nagypolitikán.

(Kép: Flickr/Moon.❤/Ancilla Tilia/Jimmy McGraw)