Az egyik ijesztő „fun fact” a gyümölcsökkel kapcsolatban, hogy az egyébként rendkívül egészségesnek és táplálónak gondolt banán radioaktív. Most a ScienceAlert-en közöltek egy cikket, amely a kérdéssel foglalkozik, pontosabban a banán radioaktivitásának az apropóján magyarázza el a különbözőféle sugárzásokat, valamint azt, hogy ezek mennyire károsak az egészségre. Mint a cikk írja:

„A banán a természetes sugárforrás gyakori példája. Nagy mennyiségű káliumot tartalmaz, aminek egy kis része radioaktív.”

A banán radioaktivitása olyannyira felkapott, egyben félreértett téma, hogy még a McGill Egyetem is szentelt neki egy hosszabb írást. A kérdés tehát, hogy radioaktív-e a banán. A cikkből kiderül, hogy tényleg az, de emellett rengeteg minden radioaktív a világon, a krumpli, a spenót, a narancs, és még az emberi test is – hogy csak pár példát mondjunk.

Ennek oka, hogy végső soron a világon minden a periódusos-rendszerből ismert elemekből épül fel. Az elemek pedig atomokból állnak – melyek egy része különböző mértékben instabil, vagyis elkezd szétesni. A széteséskor az atom sugárzást bocsájt ki, ami jelenthet távozó, szubatomi részecskéket (például elektront) vagy elektromágneses hullámokat, mint amilyen a gamma-sugárzás. Azonban legyen szó részecskékről vagy hullámokról, ezek mind energiát szállítanak, és ezért képesek ionizálni azokat a molekulákat, melyek az útjukba akadnak. Ha egy emberi szervezet fehérjéje vagy DNS-e kerül az útjukba, akkor ezeket a fentebb említett úton károsíthatják. Hogy ennek a folyamatnak az eredménye adott esetben milyen borzasztó kínhalál lehet, arról lentebb írtunk:

Ilyen erős radioaktív sugárzást még soha egyetlen ember sem szenvedett el – Oucsi Hiszasi rettenetes sorsa Oucsi Hiszasi a legerősebb sugárzást szenvedte el, ami embert eddig érte a történelemben. A fehérvérsejtei eltűntek, leállt az immunrendszere, a bőre lemállott és vért könnyezett. A családja kérésére még 83 napig tartották életben kísérleti kezeléssel.

Akkor tehát a sugárzás rossz? Nem feltétlen. Mint a McGill Egyetem írja: „a kémiai toxinokhoz hasonlóan az expozíció mértéke is kritikus, és ez függ a kérdéses radioaktív elem természetétől, az elem mennyiségétől, a radioaktív anyagtól való távolságtól, valamint a közöttünk és sugárforrás közt esetleg elhelyezkedő védőanyagok jelenlététől.”

Mindez szuper, de mi a helyzet azzal az átkozott banánnak és a benne található káliummal? A kálium (K) széles körben előforduló elem, és az atomjainak nagyon kis része, körülbelül 0,012 százaléka radioaktív. Ezek a K-40 atomok spontán bomlanak, elektronokat (béta-sugárzást), valamint gamma-sugarakat szabadítanak fel. Mind a két fajta sugárzás képes károsítani a szervezet szöveteit, és ehhez még tegyük hozzá, hogy egy banánnal jól megrakott teherautó elég radioaktív ahhoz, hogy téves riasztást indítson el egy olyan sugárdetektoron áthajtva, amely csempészett nukleáris fegyvereket keres.

Vagyis most mindenki dobja el az uzsira bekészített banánját minél messzebb? Erre nincs szükség, mivel a K-40 nem túl radioaktív, a felezési ideje 1,3 milliárd év, ami azt jelenti, hogy másodpercenként csak néhány ezer atom bomlik le. Ennek alapján pedig legalább ezer banán elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy 10 mrem-es expozíciót kapjunk, ami 1 a millióhoz eséllyel növelné a halálozás kockázatát.

Ehhez még vegyük hozzá, hogy egy átlagos felnőtt szervezete körülbelül 140 g káliumot tartalmaz, amelyből körülbelül 16 mg a kálium-40, vagyis a testünk 280-szor radioaktívabb, mint egy banán. Ha megeszünk egy banánt, akkor 0,4 százalékkal növeljük a teljes kálium-40 mennyiségét a testünkben, ami egy elég érzékeny Geiger-számlálóval ugyan kimutatható, de ez a hatás mindössze átmeneti, mivel az anyagcserénk szigorúan szabályozza a kálium mennyiségét a szervezetünkben, és a felesleget pár órán belül kiüríti.

Egy kis radioaktív sugárzás még kifejezetten egészséges is lehet Már korábban is feltételezték, hogy az ionizáló sugárzás (kisebb dózis esetén) nem feltétlen hat negatívan, most azonban egy minden eddiginél kiterjedtebb tanulmány bizonyítja, hogy a hatás akár pozitív is lehet.

Magyarán bár a banán valóban radioaktív, az általa leadott radioaktivitás dózisa nem jelent kockázatot. Sőt mint a fentebbi számokból kiderül, a banánevésnél nagyobb, de még mindig jelentéktelen a radioaktivitásnak való kitettség, ha valaki mellett alszunk. Sőt ez utóbbit még fokozza is, ha az alvótársunknak nehézkes a légzése, mivel ekkor az expozíció megnő a kilélegzett szén-dioxidban jelenlévő C-14 miatt. Végül, ahogy a fentebbi cikkünkben kifejtettük, némi radioaktiv sugárzás akár még hasznos is lehet a szervezetünk számára.

(Kép: Pixabay/StockSnap)