Kezdjük a tanulmány meglepő végkövetkeztetésével: az az eredmény született, hogy a fokozottabb háttérsugárzás nem hogy ártalmas, de kifejezetten pozitív hatással is bírhat az emberi egészségre, már ami bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának az esélyét, valamint a születéskor várható élettartamot illeti. A részletekbe mindjárt belemegyünk, de egyelőre nem árt tisztázni, hogy mit gondoltak eddig (és mi a jelenleg is elfogadott álláspont) az ionizáló sugárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Jelenleg ezzel kapcsolatban a legáltalánosabb modell a Linear No Threshold (LNT) modell, ami egyenes arányosságot feltételez a sugárzás és az elszenvedett ártalom között küszöbdózis megléte nélkül. Konyhanyelven ez azt jelenti, hogy az ionizáló sugárzásból semennyi sem jó hír, és minél több ér minket, annál rosszabbul járunk. A küszöbdózis pedig azt jelentené, hogy létezik az ionizáló sugárzásnak olyan mennyisége, ami alatt még nem károsítja a szervezetünk (sőt akár hasznos is lehet). Mivel eddig az LNT-modellt vették figyelembe, ezért szerte a világon jellemzően iszonyatos pénzeket költöttek arra, hogy az emberek környezetét minél inkább sugármentesítsék.

Azonban egyre több olyan biológiai megfigyelésről számolnak be a kutatók, melyek nem feltétlen támasztják alá ennek az érvényességét alacsony dózisokra. Több mérési adat szerint kis dózisok esetén a kockázat a lineáris modell kockázata alatt marad, sőt akár pozitív hatásokat is kiválthat. Jelenleg pedig több kutatás is erre koncentrál.

A jelen cikk tárgyát képező, a Biogerontology című lapban publikált kutatás azonban nem csak azért fontos, mert az LNT-modell érvényességét vitatja, hanem mert iszonyatos adatmennyiséget, az USA teljes lakosságát érintő háttérsugárzást, és a populációt érintő rákos megbetegedéseket és a születéskor várható élettartamot vizsgálták. A számok nyelvére átültetve: több mint 320 millió ember adatát nézték át az Egyesült Államok 3139 megyéjéből vagy megyei jogú területéről (jelenleg összesen egyébként 3143 ilyen létezik). Mint azt a kutatók leírják a publikációban: ez az első olyan kutatás amely mind két típusú háttérsugárzást (kozmikus sugárzás, valamint földi eredetű sugárzás) vizsgálta az Egyesült Államok teljes populációjára vetítve. Az egészségi állapot meghatározása természetesen számos paraméter figyelembevételével lehetséges, a kutatók ezért a születéskor várható élettartamot, mint egy adott populáció egészségi állapotát a legintegratívabban tükröző mutatót választották. A meglepő végkicsengése a vizsgálatnak pedig az, hogy a relatíve erősebb háttérsugárzással rendelkező tájakon a születéskor várható élettartam 2,5 évvel magasabb, mint ahol alacsonyabb a sugárzás.

Az adatokból kiderült az is, hogy ahol a sugárzás magasabb volt, ott bizonyos rákos megbetegedések is ritkábban alakultak ki: tüdőrák, hasnyálmirigyrák, valamint a beleket érintő daganatos elváltozások is kevésbé fordultak elő ezeken a területeken. A férfiak körében ezeken felül még kevesebb agydaganatot, valamint húgyhólyagot érintő rákos megbetegedést találtak. Nincs különbség viszont az erősebb-, valamint a gyengébb háttérsugárzású területeken a méhnyakrák, a mellrák, a prosztatarák és a leukémia előfordulásai közt.

A tanulmány következtetése szerint az erősebb háttérsugárzás tehát egyértelműen pozitív hatással bír az egészségre. A kutatók azt is hozzátették, hogy ezzel az eredménnyel akár több évtizedes teória, tehát az LNT-modell is megdőlhet. Ésszerű ugyanis feltételezni, hogy létezik a küszöbdózis, ami valószínűleg magasabb, mint az USA területén mért háttérsugárzás (227 mrem/év).

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Új térképen láthatjuk a nyugat-európai talaj radioaktivitását Ahhoz, hogy a szakemberek felmérjék a talaj erózióját, referenciapontokat kell találniuk, melyekre tökéletesen alkalmasak az évek során talajba jutott, emberi eredetű radioaktív anyagok.

Nem túl biztató a radioaktív hulladékokról szóló globális jelentés A 2019-es jelentés részletesen bemutatja, hogyan kezelik a különböző országok a radioaktív hulladékot, felvázolja a jelenlegi állapotokat, illetve az elmúlt évek trendjeit. Balszerencsénkre azonban a szakértők nem tudtak túl sok jóról beszámolni.

Néhány területen növekszik a maghasadás mértéke a csernobili atomerőműben Harmincöt évvel a katasztrófa után még mindig növekedő neutron értékeket detektálnak az ukrán tudósok, a folyamat méghozzá az egyik hozzáférhetetlen teremben zajlik. Lehetséges azonban, hogy a fisszió magától abbamarad.