A bionikus medúza mesehősnek tűnik, de nagyon is létezik, és nem akármilyen küldetést kapott

2020 / 02 / 10 / Perei Dóra
A bionikus medúza mesehősnek tűnik, de nagyon is létezik, és nem akármilyen küldetést kapott
Mielőtt bárki azt hinné, ismét egy újabb sci-fi-be csöppentünk, megerősítjük a hírt, miszerint kutatók valóban 'szupererőt kölcsönöznének' a medúzáknak, ugyanis komoly potenciált látnak bennük.

A Stanford Egyetem munkatársai a fülesmedúzát állították szolgálatukba, mivel azoknak -akárcsak a többi medúzafajnak- nincs központi idegrendszere, így fájdalomreceptoraik sincsenek. Mindez pedig annyit tesz, hogy nem okoz nekik fájdalmat az elektródák beépítése, az eltávolításuk után keletkezett seb pedig egykettőre begyógyul. Az állatok mozgása közben az említett szenzorok folyamatosan monitorozzák a vizek állapotát, így többek között hőmérsékletet, oxigénszintet és különféle mikrobákat mérnek.

"Ez az egész rendkívül futurisztikus. A bionikus medúzákat az óceán különböző területeire küldhetjük a klímaváltozás vagy más természeti jelenségek megfigyelésének céljából." - mondja Nicole Xo, a tanulmány társszerzője.

John Dabiri, a Kaliforniai Technológiai Intézet gépészmérnöki professzora hozzátette, elsődleges céljuk, hogy miként lehetne a különböző izomcsoportoknak küldött jeleket úgy manipulálni, hogy az medúza irányíthatóbbá váljon, hiszen minél mélyebbre ereszkedhet az óceánban, ők annál több új információval gazdagodnak a szárazföldön.

A medúzák testének mintegy kilencvenöt százaléka víz, harangszerű testük pedig lüktető összehúzódásával és kitágulásával hajtják magukat előre, pont mint ahogy az esernyőt nyitjuk és csukjuk. A beültetett vezérlők pedig gyorsabb mozgásra ösztönzik őket. A szenzor működése -már ami a stimulálást illeti- nagyjából megegyezik a pacemaker működési elvével. Professzor Dabiri kiemelte, hogy kísérleteik alatt mindvégig szem előtt tartják az élőlények biztonságát, ugyanakkor megjegyezte, eddig egynek sem esett bántódása.

"Medúzák több mint ötszáz millió éve élnek a Földön, testfelépítésük azonban szinte semmit sem változott az idők során. Ezért felettébb érdekes kitalálni, mi teszi őket különlegessé, és mennyi mindent tanulhatunk tőlük." - mondja Ms Xu.

Hozzátette: remélik, hogy módszerük nem bolygatja meg az élővilágot, mint ahogy azt mondjuk egy tengeralattjáró tenné, így bővíthetik eddigi megfigyeléseiket.

(Fotó: NyPost)

Ha az első telepeseket toboroznák épp a Marsra, jelentkeznél?
23% Igen, azonnal! Óriási dolog lenne, szeretnék a történelem részévé válni!
16% Megvárnám, amíg az első 10 000 ember túlél 1 évet, és a második körre csatlakoznék!
21% Most még nem, de még a mi életünkben ez reális kérdés lesz, és lehet, hogy 30 év múlva már mennék majd...
40% Biztos, hogy nem! Én oltom majd le a lámpát a Földön, soha nem hagynám itt ezt a bolygót!


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.