A Facebook az Oculus 2014-es felvásárlásával egy csapásra a VR-piac legfontosabb szereplőjévé vált, ilyen tekintetben pedig elvárható tőlük, hogy ők hozzák a legfontosabb újításokat ebben a szegmensben. Márpedig az újítások igencsak ráférnének a virtuális valóságra, hiszen ahogy a Varjo VR-2 Pro szemüvegről szóló bemutatónkban is írtuk, a virtuális valóság alapvetően nyolc éve ugyanazon a szinten toporog. Bár az Oculus Rift első fejlesztői verziójának bemutatása óta számos fontos fejlesztést láthattunk, ilyen például a mozgásérzékelés megjelenése, a vezetékek eltűnése, az egyre magasabb felbontás és a késleltetés (ezáltal a mozgásbetegség) csökkentése, a mai VR-élmény központi eleme még mindig egy nagy, kényelmetlen, és körülményes használható sisak, ami jellegéből fakadóan a lehető legkevésbé alkalmas arra, hogy az embert kiszakítsa a valóságból.
A sisakok meglehetősen borsos ára és a relatíve kevés minőségi tartalom mellett elsősorban a technológia kényelmetlensége lehet az oka annak, hogy a VR-sisakok a mai napig nem terjedtek el szélesebb körben. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a VR-szemüvegeknek még az elmúlt évek egyik legjobban várt játéka sem tudott számottevő lökést adni, a legnépszerűbb sisakok pedig milliós nagyságrendben találnak gazdára, holott a számítások szerint a VR-piacban ennél jóval nagyobb potenciál lakozik.
Éppen ezért lehet nagyon fontos a Facebook Reality Labs legújabb fejlesztése, ami egy olyan virtuálisvalóság-szemüveg, ami valóban szemüvegnek tűnik, nem pedig egy kényelmetlen sisaknak. Andrew Maiome és Junren Wang, a szemüveg készítői az AMC Transactions on Graphics című tudományos folyóiratban tették közzé a tanulmányukat a fejlesztésükről, amelyben az LCD kijelzőket lézerre cserélték, megjelenítőként pedig csak egy egészen vékony holografikus réteget használtak, így sikerült egy mindössze 9 milliméter vastag és 16,7 grammos szemüveget létrehozniuk.
Tegyük hozzá, hogy a "prototípus" megjelölés ebben az esetben nagyon szigorúan értendő, hiszen a képeken is látható szemüvegben semmi más nincsen, mint egy zöld színű lézer, ami a három dimenzióhoz szükséges kettő helyett csupán egy képet vetít az ember szeme elé, mindössze 90 fokos látószöggel. Ahogy azt a tanulmányban maguk a készítők is hangsúlyozzák, egy valódi VR-szemüvegben számos más elem is található, például processzor, akkumulátor és mozgásérzékelő szenzorok, amelyek a prototípusból mind-mind hiányoznak.
A fejlesztés ennek ellenére is egy nagyon ígéretes út első lépcsőfoka lehet, hiszen a kék és vörös lézerekkel is kiegészített rendszer elméletileg szélesebb színskálát tud megjeleníteni, mint az sRGB LCD kijelzők, miközben a felbontása is sokkal jobb lehet. Felbontásról beszélni a lézerek esetében mondjuk nem sok értelme van, de a készítők szerint a kép középső részén a képélesség megközelíti a 20/20-as, vagyis a tökéletes emberi látást, ami LCD kijelzőknél csak valószerűtlenül magas felbontásnál lenne elérhető.
A fejlesztők a tanulmányban arról is írnak, hogy a későbbiekben könnyebb műanyagelemek használatával a szemüveg tömege akár 6,6 grammra is csökkenthető, ami már valóban olyan érzés lenne, mintha egy hagyományos napszemüveget viselnénk.
(Ars Technica, Borítókép: Getty Images)