A fák csökkentik a globális felmelegedés hatását

2020 / 06 / 07 / Perei Dóra
A fák csökkentik a globális felmelegedés hatását
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől, nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne, derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folyó nemzetközi kutatás eredményeiből.

Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe. A globális felmelegedés aktuális előrehaladását mérő meteorológiai állomások jellemzően nyílt területen, a talajszinttől másfél-két méterre mérik a hőmérsékletet, a szárazföldi élőlények zöme azonban erdőkben él, sokuk az aljnövényzet szintjén vagy a talajban, így a nyílt területeken mért hőmérséklet csak korlátozottan érvényes rájuk.

A Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research (WSL) vezetésével és Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék docensének közreműködésével készült nemzetközi kutatás arra kereste a választ, mennyit melegedtek az erdők az elmúlt évtizedekben, illetve azt is vizsgálta, mennyire máshogy melegszenek az erdők a nyílt területekhez képest.

A kutatók Európa ötvenhat régiójában száz állomány kétezer-kilencszázötvenöt mérőhelyéről gyűjtöttek adatokat.

A kutatás alapjául Zólyomi Bálint 1930-as években a Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület keményfaligeteiben készített felmérésének adatai szolgáltak. A kutatók megállapították, hogy a nyílt területeken mért hőmérséklet nem igazán tükrözi az erdőben tapasztalható hőmérsékletváltozást: ha a lombkorona sűrűbb, akkor jobban védi az alatta levő növényeket a globális felmelegedés hatásától, ha azonban a lombkorona felnyílik, akkor a hőmérséklet gyorsan emelkedik alatta. „Hasonló folyamatok figyelhetők meg a Dél-Bükk lassan harmincöt éve magára hagyott állományában,

ahol az erdészeti kezelés elmaradása miatti lombkorona-záródás a makroklíma változásával épp ellentétes irányú változásokat okozott a lágyszárú szintben” – mondta Standovár Tibor.

Hozzátette: Minden élőlénynek van egy optimális hőmérséklettartománya, amelyen legjobban érzi magát. Amikor a klíma melegszik, előnyhöz jutnak a melegkedvelő fajok, a hidegebbet kedvelők pedig északabbra vagy magasabb hegységekbe húzódnak. Az erdőlakó élőlények számára ez az optimum lényegesen alacsonyabb, mint amilyen makroklimatikus átlaghőmérsékletet jelenleg mérnek az adott helyre, azaz nem követik a számukra optimális hőmérsékletviszonyokat. Tehát, ha a védelmező lombkorona megszűnik, akár természetes módon, akár emberi beavatkozás következtében, akkor

az alatta élő növények drasztikusan melegebb körülmények között találják magukat, amelynek elviselésére nincsenek felkészülve.

A korábbi hűs, árnyékos és jellemzően magasabb páratartalmú élőhely hosszabb és intenzívebb hőségnek van kitéve, és a talaj is kiszárad. A legtöbb faj nem képes elég gyorsan adaptálódni, így a melegkedvelő fajok kiszorítják őket, vagy akár ki is halhatnak lokálisan. Ennek alapján leszögezhető, hogy a nyári hőhullámok gyakoriságának növekedése kihat majd az erdei biodiverzitásra. Az erdőgazdálkodók figyelembe vehetik a kitermelésnél, milyen módon őrizhető meg az erdő minél összefüggőbb lombkoronája, amely védi az alatta levő élőlények sokféleségét. A nemzetközi kutatócsoport által készített tanulmány a Science magazinban jelent meg.

(Forrás: ELTE TTK, Fotó: Pixabay) 


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Úton a korlátlan energia felé: rekordok a fúziós energiatermelésben
Úton a korlátlan energia felé: rekordok a fúziós energiatermelésben
Az Egyesült Királyságban a Joint European Torus (JET) létesítmény új fúziós energiakibocsátási rekordot ért el: 69,26 megajoule hőt termelt 0,21 milligramm tüzelőanyagból. Közben az amerikai US National Ignition Facility a befektetett energia majdnem kétszeresét állította elő.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.