Az urbanizáció mértéke és sebessége jelentős környezeti és egészségügyi problémákat okozott, illetve okoz napjainkban is a városlakók számára. Ezeket gyakran súlyosbítja a természettel való kapcsolat hiánya. Alan Simson, a Leeds Beckett Egyetem tájépítész és városi erdészet professzora az angliai Tree Urbanistas kutatóintézet közreműködésével számításba vette a városiasodás problémájának megoldási lehetőségeit. Kutatásuk során megállapították, hogy a városok (és ezáltal életünk) működése 2119-re csak a természettel, különösen a fákkal való kapcsolat helyreállításával kivitelezhető.

A jövő városai

A városokba telepített erdők megkönnyítik a mindennapi dolgok működését, és számtalan előnyt biztosítanak a lakosságnak. Az áttervezés magában foglalja a fák és más növényzet ültetését, valamint új, kreatívabb módszerek felhasználását. A professzor szerint a zöld városok gondolata már 1986-ban megszületett, miután felépült a bécsi Hundertwasser-ház épülete, amelybe kétszáz fát telepítettek. így:

Ezt folytatta Stefano Boeri Bosco Verticale apartmanjaiban, Milánó belvárosában, összesen több mint nyolcszáz fa felhasználásával. De hasonló struktúrákat fejlesztenek szerte a világon, például a kínai Nanjing-ben és a hollandiai Utrecht-ben.

Simson úgy gondolja, a városi erdőket az infrastruktúra meghatározó elemeként, és nem csupán mutatós kiegészítőként kellene kezelnünk.

Erre példát is hozott 2015-ből, amikor az Egyesült Királyság városi erdei több mint egymilliárd fontot megspóroltak az NHS-nek azáltal, hogy hozzájárultak a légszennyező anyagok hatásának csökkentéséhez. Hozzátette: 2119-ben valószínűleg úgy tekintünk majd vissza a mostani évekre, mint a viktoriánus nyomornegyed ekvivalensére. Azt talán nem kell részletezni, hogy a fák jelentősen javítják egészségünket és jólétünket, hiszen olyan tereket és helyeket biztosítanak számunkra, amelyek segítenek mentális egészségünk kezelésében és fizikai egészségünk javításában. Egyes kutatások például már kimutatták, hogy a lombkoronákkal körülvett környékeken élő személyeknél tizennyolc százalékkal csökkent az elhízás mértéke.

Fákra épült városok

Mivel a vidéki térségek az éghajlatváltozás következtében egyre kevésbé termelékenyek, a városoknak (amelyek korábban nagy mennyiségben fogyasztották a 'hátországok' termékeit és szolgáltatásait) termelékenyebbé kell válniuk. Amennyiben a fákat középpontba helyezzük, azok hozzájárulnak a város energiaegyensúlyához a hűtés, a lég- és vízáramlás szabályozása és tisztítása révén, valamint biztosítják a korábban elhanyagolt talajok egészséges működését. Nyilván a gazdasági növekedést továbbra is a város hatékonyságának legfontosabb szimbólumának tekintik, ugyanakkor tisztában kell lennünk a láthatatlan értékekkel is, figyelembe véve, hogyan segíthetik a fák az életképes települések létrehozását. Mindez új megközelítéseket igényel az országok kormányzásának részéről. A városi népesség növekedésével jobban meg kell értenünk a városi erdőnkkel kapcsolatos értékek sokféleségét, mivel azok különféle módon járulhatnak hozzá jólétünkhöz.

Számos európai ország elismeri a tényt, hogy a városokat túlságosan autóközpontúra terveztük, ezért itt az ideje a megreformálásnak egyebek mellett több gyalogos térrel és kerékpárúttal.

(Fotó: Flickr, Getty Images Hungary)