2017 óta a kutatók két csillagközi objektumot is beazonosítottak a Naprendszerben, most viszont úgy tűnik, hogy évmilliárdokkal ezelőtt sokkal több hasonló égitest keringett rendszerünkben. Nemzetközi csillagászok ezúttal a Jupiter és a Neptunusz körül keringő kentaurokat elemezték, különös pályájuk ugyanis régóta foglalkoztatja a szakértőket - írja a Space.com. Tanulmányuk során megállapították, hogy az objektumokat a Naprendszer máshonnan lophatta el fiatal korában, amikor a csillagok még kisebb távolságra voltak egymástól. Fathi Namouni, a Cote d’Azur-i Csillagvizsgáló munkatársa, a tanulmány vezető szerzője úgy véli, mindez azzal járt, hogy akkoriban jóval jelentősebb volt a csillagok gravitációjának interakciója.

„Ezáltal az aszteroidák egyik csillagtól a másikhoz kerülhettek” – mondja Namouni.

A szakértők huszonegy, a Naprendszer külső részén elhelyezkedő objektumot vizsgáltak, majd egy program segítségével klónozták azokat, hogy szimulálják történetüket. Eredményeik alapján a kentaurok furcsa, mégis stabil pályája arról árulkodik, hogy egy idegen rendszerből származnak. Namouni és társai régóta gyanakodtak arra, hogy egyes objektumok vándorolnak az egyes rendszerek között. Ez a feltevés az ‘Oumuamua nevű égitest megfigyelésével beigazolódott (2017), 2019-ben pedig újabb idegent, a 2I/ Borisov nevű üstököst azonosítottak.

Az említett égitestek ugyan nem maradtak a Naprendszerben, a most feltárt objektumok azonban igen.

A kutatók hasonló égitestek vizsgálatának folytatását tervezik, ez ugyanis nemcsak a rendszerek közti interakciók megértését, de a csillagrendszerek fizikai és kémiai különbségeinek és hasonlóságainak felmérésében is segítheti.

Honnan szökhetett meg az 'Oumuamua?

A Live Science írta meg elsőként Coryn Bailer-Jones, a Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa és kollégáinak felfedezését, melynek során négy lehetséges csillagrendszert azonosított, ahonnan elszökhetett az ‘Oumuamua. Az égitestet 2017 októberben azonosították, ami mérföldkőnek számított a tudományban, mivel

ez volt az első ismert objektum, amely bizonyítottan a Naprendszeren kívülről érkezett hozzánk.

A csapat tanulmányában 2017 júniusában gyűjtött adatokat vizsgált: így derült fény arra, hogy az ‘Oumuamua olyan illékony anyagot tartalmaz, melynek párolgása felgyorsítja mozgását. Amint az 'Oumuamua a Nap közelébe ért, a csillag hője elősegítette a párolgást, ettől pedig gyorsabb sebességre kapcsolt. Ebből kiindulva Bailer Jonesék megbecsülték az ‘Oumuamua belépési pályáját, sőt azt is kikövetkeztették, hogy a környező csillagok miként befolyásolták az üstökös mozgását. A lehetséges források végül négy csillagra szűkültek:

a HIP 3757 egy vörös törpe, a HD 292249 egy Nap-szerű objektum, a másik két csillagnak pedig egyelőre nincs megnevezése.

A kutatók mindemellett gyanítják, hogy az ‘Oumuamua elszökéséhez egy gázóriás jelenlétére is szükség volt, mivel csak egy ilyen égitest gravitációja lökhette ki az objektumot a rendszeren kívülre. Bár a négy csillag körül egyelőre nem találtak bolygókat, ettől függetlenül a rendszerben még lehetnek gázóriások.

Milyen sors vár a 2I/Borisov objektumra?

A 2I/Borisov, a Naprendszer második ismert csillagközi objektuma megfigyelések szerint egyre távolodik a Naptól, és úgy tűnik nem tudja elhagyni rendszerünket. A Krakkói Jagelló Egyetem és a Varsói Egyetem szakértői alig egy hónapja figyelmeztettek az objektum különös kitöréseire, melyek szétesésre utalnak:

egészen pontosan arra gyanakodnak, hogy az égitest magja fokozatosan széttöredezik.

A kutatók 2019. augusztusában figyeltek fel a 2I/Borisov-ra. Az üstökös pályájából ítélve pedig arra következtettek, hogy az égitest a Naprendszeren kívülről érkezett. Mivel egészen korán sikerült beazonosítaniuk az üstököst, a megfigyelésére is bőven jutott idő. A 2I/Borisov 2019. december nyolcadikán volt a legközelebb a Naphoz, azóta egyre távolodik. Az eddigi mérések szerint az üstökös színképe és összetétele a hosszú periódusú üstökösökére hasonlít: az ilyen objektumok távolról érkeztek, így a Nap hője nagyobb valószínűséggel szétzúzza azokat. 2020. március elején a 2I/Borisov kétszer is kivilágosodott, ami széttöredezésre utalhat. A kutatók azt remélik, hogy ha az üstökös valóban megsemmisül, a belsejét is tanulmányozhatják.

(Fotó: Pixabay, Wikimedia)