Ez egy hatalmas lépés, hiszen amíg Musk augusztus végén még csak malacokon elvégzett kísérletekről számolt be, a Sychrone nevű cég a Journal of NeuroInterventional Surgery folyóiratban megjelent tanulmány szerint már túl van az első, embereken elvégzett teszteken is, az első eredmények pedig igencsak biztatóak. A Melbourne-i Egyetemről indult startup nem csak ebben előzte be a Neuralinket, de az általuk használt technológia is egészen újszerű, hiszen ahelyett, hogy a chipet agyműtéttel ültetnék be a páciensekbe, azt a nyakon keresztül, az ereken keresztül juttatják el a megfelelő helyre.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

A Stentrode nevű, apró elektródákból álló agyi implantátum az agy motoros funkciókért felelős területe melletti érben helyezkedik el, ahonnan a neurális jeleket a páciens mellkasán rögíztett eszközbe továbbítja. A brainPort nevű készülék aztán vezeték nélkül továbbítja az adatokat a számítógépnek, amely a brainOS nevű, mesterséges intelligenciával működő szoftver segítségével digitális utasításokká alakítja a neurális jeleket.

A cég tájékoztatása szerint a Stentrode-ot eddig két páciensbe ültették be, akik a készülék, valamint a számítógépre felszerelt, szemmozgáskövető eszköz segítségével képesek voltak önállóan használni a Windows 10-et, a mesterséges intelligenciának köszönhetően pedig olyan összetett feladatokat is képesek voltak végrehajtani, mint az internetes vásárlás vagy a banki ügyeik online intézése.

Bár a Stentrode számos mozgással összefüggő betegség kezelésére alkalmas lehet, a készítők egyelőre az amiotrófiás laterálszklerózisra, avagy az ALS-re koncentráltak. Ez egy gyógyíthatatlan betegség, amelynek során a központi idegrendszer mozgató idegsejtjeinek pusztulása következtében az akaratlagos izmok elgyengülnek, majd idővel elsorvadnak. Ilyen betegségben szenvedett többek között Stephen Hawking is, néhány éve pedig a jegesvödrös kihívással indult nagysikerű támogatói kampány a betegségben szenvedők támogatására.

(Tech Times, Qubit)