Szeptember közepén számoltunk be arról a Rakétán, hogy torta helyett monopóliumpert kapott a Google a huszonötödik születésnapjára: az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal vádolja a vállalatot, hogy jogszerűtlen eszközökkel betonozza be a keresők közötti versenyben betöltött vezető pozícióját. Mountain View-ban ugyanis nem bízzák a véletlenre, hogy a termékük népszerű maradjon: megállapodásokat kötnek például az Apple-lel és a Samsunggal, hogy az iPhone-ok és a Galaxy telefonok alapértelmezett keresője a Google legyen, de ugyanezt teszik a Mozilla böngészője esetében is. A cég szerint ez semmiben nem különbözik attól, amikor egy csokigyár fizet a szupermarket-láncoknak, hogy jól látható helyre tegyék a polcokon a termékeit, bár az alapértelmezés talán inkább olyan, mintha bizonyos csokik rögtön benne lennének a bevásárlókocsinkban. A kormány szerint ez gátolja meg abban a Microsoft Bingjét vagy a magánszféra-fókuszú DuckDuckGót, hogy növeljék a piacrészüket.

Ennyi az annyi

A keresőóriás éveken át megpróbálta titokban tartani, hogy mennyit költ ezekre az úgynevezett "disztribúciós megállapodásokra". Az antitröszt-perben eljáró bíró azonban szerette volna a közvélemény számára is átláthatóbbá tenni az ügyet, ezért úgy döntött, hogy a szám nem üzleti titok. A The Verge-ön olvasható hír szerint az összes ilyen megállapodás, vagyis az, hogy a telefonokon, böngészőkön és egyéb platformokon a Google az alapértelmezett kereső, 26,3 milliárd dollárt ért meg a cégnek 2021-ben. Az anyavállalat Alphabet a legutóbbi negyedévben negyvennégy milliárd dollárt termelt keresőhirdetésekkel, vagyis a "disztribúció" éves szinten ezeknek bevételeknek nagyjából a tizenöt százalékát viheti el - ami rengeteg pénz, nem csak a Google-nek. Az említett 26,3 milliárd dollár mai árfolyamon közel tízezer milliárd, azaz tízbillió forint. Ez a jövő évi magyar költségvetésnek, pontosabban az " államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszegének" a negyede.

Azt hosszú ideje tudjuk, hogy az alapértelmezések hatalma mekkora - hiszen a felhasználók java nem fog bajlódni azzal, hogy átállítsa a számlacsomagját, a poggyászméretét, a szövegszerkesztőjét, vagy épp a mobiljában megnyíló keresőt, még akkor sem, ha jobban járna azzal. Most már azt is tudjuk, hogy pontosan mennyit ér meg a Google-nek ez a biztonság, miközben a világ keresőpiacának a kilencven százaléka az övék, és a termékük vitathatatlanul a legjobbak között van. Azt a pernek kell majd eldöntenie, hogy ez a fajta túlbiztosítás jogszerű-e, vagy épp ellenkezőleg, bebetonozza a kereső pozícióját, akár a jövőbeni, esetleg jobb versenytársakkal szemben.

(Borítókép: Solen Feyissa/Unsplash)