A különbség abból adódik, hogy a hivatalos mérőállomások számára a 20-40 nanométer közötti részecskék tömege elenyésző, még akkor is, ha ezek igen komoly mennyiségben vannak jelen. Ám éppen ezek a részecskék fordulnak elő a forgalmas utakon a legnagyobb mennyiségben. A Greenpeace-szel együttműködő Levegő Munkacsoport viszont most a méréshez egy olyan készüléket használt, amely nem köbmétert, hanem köbcentimétert vizsgál, és ezeknek a részecskéknek a számát valamint átlagos méretét is képes meghatározni.

Az eredmény aggasztó: Budapest forgalmasabb útjai környékén egy köbcentiméterben 30 ezer ilyen részecske észlelhető, de egyes helyeken ezek mennyisége eléri a 470 ezret is. (Egy tisztább levegőjű helyen ez a szám legfeljebb olyan 2000 környékére rúg.)

Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője ismertette az adatokat, melyek a nitrogén-dioxid koncentrációját mutatják be iskolák, forgalmas buszmegállók és kórházak környékén. Ezek szerint a koncentráció magasabb a hivatalos méréseknél, és gyakran túllépte a hivatalosan megengedett határértéket is.

A nitrogén-dioxid több betegséggel is kapcsolatba hozható: rontja a tüdőfunkciót, károsítja a légzőszervet és akár szív- és érrendszeri elváltozásokkal is kapcsolatba hozható. Iskolák és kórházak környékén tehát különösen nem üdvös a jelenléte.

Egyébként a hivatalos adatok sem éppen ropogós és kristálytiszta fővárosi levegőt mutatnak, olyannyira nem, hogy az Európai Bíróságon éppen per folyik a magyar kormány ellen a folyamatos határérték feletti légszennyezettség miatt.

(Kép: Pixabay, forrás: qubit)