A különbség abból adódik, hogy a hivatalos mérőállomások számára a 20-40 nanométer közötti részecskék tömege elenyésző, még akkor is, ha ezek igen komoly mennyiségben vannak jelen. Ám éppen ezek a részecskék fordulnak elő a forgalmas utakon a legnagyobb mennyiségben. A Greenpeace-szel együttműködő Levegő Munkacsoport viszont most a méréshez egy olyan készüléket használt, amely nem köbmétert, hanem köbcentimétert vizsgál, és ezeknek a részecskéknek a számát valamint átlagos méretét is képes meghatározni.
Az eredmény aggasztó: Budapest forgalmasabb útjai környékén egy köbcentiméterben 30 ezer ilyen részecske észlelhető, de egyes helyeken ezek mennyisége eléri a 470 ezret is. (Egy tisztább levegőjű helyen ez a szám legfeljebb olyan 2000 környékére rúg.)
Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője ismertette az adatokat, melyek a nitrogén-dioxid koncentrációját mutatják be iskolák, forgalmas buszmegállók és kórházak környékén. Ezek szerint a koncentráció magasabb a hivatalos méréseknél, és gyakran túllépte a hivatalosan megengedett határértéket is.
Budapesten, a Széna téren elhelyezett állomás adatai szerint 2019. november 13-án a levegő minősége egész jó (fair), és az elmúlt 100 nap 18 százalékában volt ez rossz (poor), 48 százalékában pedig elfogadható (moderate).
Bécsben (Taborstraße) jelenleg a levegő minősége a Budapestihez hasonlóan jó (fair). Az elmúlt száz nap mindössze 8 százalékában nem volt érdemes levegőt venni az osztrák fővárosban, és olyan 20 napon át kiváló (good) volt náluk a levegő – ez a kategória Budapest esetében hiányzik.
Hogy ne csak a gazdag nyugatra figyeljünk, nézzünk szét a környéken! Krakkóban épp nem túl jó ötlet lélegezni (poor), és ez így volt az elmúlt száz nap negyedében, ami mellé társult 11 százaléknyi különösen rossz (very poor) nap is. Különösen jó levegőről (very good) hozzánk hasonlóan a krakkói polgárok sem álmodhattak az elmúlt száz napban.
Meglestem volna a román állomások eredményeit is, ám jelen pillanatban épp azok egyike sem szolgáltatott adatot.
Forrás: airindex
A nitrogén-dioxid több betegséggel is kapcsolatba hozható: rontja a tüdőfunkciót, károsítja a légzőszervet és akár szív- és érrendszeri elváltozásokkal is kapcsolatba hozható. Iskolák és kórházak környékén tehát különösen nem üdvös a jelenléte.
Egyébként a hivatalos adatok sem éppen ropogós és kristálytiszta fővárosi levegőt mutatnak, olyannyira nem, hogy az Európai Bíróságon éppen per folyik a magyar kormány ellen a folyamatos határérték feletti légszennyezettség miatt.
(Kép: Pixabay, forrás: qubit)