A hatalom évtizedekig hallgatott arról, hogy Hitler titokban Sztálinnal 'seftelt'

2021 / 05 / 16 / Perei Dóra
A hatalom évtizedekig hallgatott arról, hogy Hitler titokban Sztálinnal 'seftelt'
1939. augusztus huszonharmadikán Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter aláírja a szovjet-német megnemtámadási szerződést Moszkvában, a dokumentum titkos záradékát azonban mély hallgatás övezi, pedig az évtizedekre meghatározza Kelet-Európa sorsát. Cikkünk a History azonos témájú cikke alapján készült.

Hitler nyugalomra vágyott, Sztálin taktikázott

A szovjetek aggódó tekintettel követték a náci Harmadik Birodalom gyors ütemű terjeszkedését, különösképp miután bebizonyosodott, hogy hiába várnak segítséget Nagy-Britanniától és Franciaországtól. Mindehhez hozzájött, hogy a Vörös Hadsereg 1939 májusától a Távol-Keleten harcban állt a japánokkal, vagyis a Szovjetunió bármelyik pillanatban két tűz közé kerülhetett. Hogy nyerjen némi időt, Sztálin taktikát váltott, és megegyezést kötött Hitlerrel, aki pedig Németország keleti határainál szintén nyugalmat akart. Ezt követően titokban kidolgozták, és aláírták Moszkvában a szovjet-német megnemtámadási szerződést, 1939. augusztus huszonharmadikán.

A hét cikkelyből álló, eredetileg tíz évre szóló paktumban a nagyhatalmak kötelezték magukat, hogy tartózkodnak az egymás ellen irányuló erőszakos cselekménytől és támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együttműködve. Kimondták, hogy amennyiben bármelyik országot támadás érné egy harmadik állam részéről, a másik szerződő fél azt semmilyen módon nem támogatja, ahogy olyan hatalmi csoportosulásban sem vesznek részt, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul. A megállapodás az aláírással azonnal hatályba lépett. A ratifikációs folyamat egy hónappal később, 1939. szeptember huszonnegyedikével ért véget, amikor Németország már lerohanta Lengyelországot, és a titkos záradék értelmében megkezdődött a keleti lengyel területek szovjet megszállása is. Kevésbé köztudott, de Berlin az érdekeltségébe tartozó övezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának, amelyet a szerződés titkos záradéka rögzített.

Az a záradék, melynek létezését hosszú évtizedekig tagadták.

A titkos jegyzőkönyv német és szovjet érdekszférákra bontotta Európa északkeleti és déli részeit. A szovjetek rendelkeztek Finnország, Észtország és Lettország felett, továbbá Lengyelországnak a Narew, a Pisa, a Visztula és a San folyóktól keletre eső részéről, valamint Besszarábiáról. Németország pedig megkapta Lengyelország nyugati területeit és Litvániát, ám ez utóbbit az 1939. szeptember huszonnyolcadikai, szintén kétoldalú megállapodás értelmében átadta a szovjeteknek.

Hitler aláírta, majd aljasul felrúgta az egyezményt

A szovjet-német megnemtámadási szerződés híre hideg zuhanyként érte a világot, az egy hónappal később, 1939. szeptember huszonnyolcadikán aláírt szovjet-német „barátsági és határegyezmény” pedig csak olaj volt a tűzre: a megállapodások zavargást keltettek egyrészt a kommunista és munkáspártok körében, befolyásolták az 1930-as években kibontakozó antifasiszta népfrontmozgalom kimenetelét, másrészt a szovjet társadalmat is, ahol mindaddig a németeket tartották első számú ellenségnek.

A titkos, kiegészítő jegyzőkönyv meglétét a felek sokáig tagadták, noha a területek későbbi elosztása pontosan az abban rögzítettek szerint történt. Lengyelország keleti részeinek 1939. szeptemberi megszállása után a Szovjetunió 1940 nyarán bekebelezte a balti államokat és Besszarábiát, Finnország azonban túl nagy falatnak bizonyult: az 1939-1940-es téli háborúban Moszkva súlyos veszteség árán szerzett területeket, bábkormányát azonban már nem sikerült felállítania Finnországban. Hitler pedig Európa nyugati felének meghódítása után, amikor elmúlt a kétfrontos háború veszélye,

szemrebbenés nélkül felrúgta a megnemtámadási paktumot, és 1941. június huszonkettedikén csapatokat indított a Szovjetunió ellen.

A nyilvánosságnak egészen a náci háborús bűnösök nürnbergi peréig nem volt tudomása a titkos záradékról, ami elsőként Rudolf Hess tárgyalásán került elő. Állítólag Hess ügyvédjének birtokába jutott a záradék egy másolata, csakhogy a dokumentum hitelességét nem tudta igazolni, így a törvényszék lesöpörte az ügyet az asztalról. A titkos jegyzőkönyv eredeti - német nyelvű - példánya megsemmisült a háborúban, de mikrofilmen archivált változata azonban fennmaradt a német külügyminisztérium levéltárában, innen szerezte meg, majd publikálta több helyen is a nyugati média.

A szovjetek mindaddig tagadták a dokumentum létezését, amíg el nem jött a szembesítés ideje a sztálini törvénytelenségekkel, munkatáborokkal, milliók elhurcolásával, és még sorolhatnánk. A lepel mégis a szovjet-lengyel történészbizottság 1989. május huszonharmadikai bejelentésével hullott le véglegesen: eszerint még ha a megállapodás szovjet eredetije el is tűnt, a német eredetiből és más források egyértelműen bizonyítják a titkos szovjet-német területi megállapodást. Mit ad az élet, 1990 februárjában Moszkvában aztán megjelent egy fotokópia a titkos záradék orosz nyelvű gépelt másolatáról, 1992 októberében pedig a paktum orosz nyelvű eredetije is előkerült.

(Forrás: History, Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Három férfi, akiket örökre elnyelt a történelem pöcegödre Máig nem tudni pontosan, miért érte utol a végzet talpnyalóikat, de Sztálin, Hitler, sőt a szovjet légierő is elintézte, hogy még az emlékét is eltöröljék annak, aki egyszer szálka lett a szemükben.

Ezért félt még Adolf Hitler is az atombombától Fel lehet-e perzselni egy atombombával a Föld légkörét? - ez a kérdés foglalkoztatta a Manhattan Project tudósait az első kísérleti robbantás előtt.

A két világháború között a világ nagyhatalmai betiltották a háborút 1928-ban más országok mellett Németország, USA, Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia és Szovjetunió megegyezett abban, hogy elvetik a háborút, mint a konfliktusok rendezésének az eszközét. Egy évtizeddel később aztán a németek lerohanták Lengyelországot.


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
Mi történik, ha Charles Darwin evolúcióelméletét kozmikus (vagy annál is hatalmasabb) léptékben, lényegében magára az univerzumra alkalmazzuk? – Nos, akkor az alapvető kérdéseinkre születnek őrült válaszok, valamint elképesztő következtetések az univerzumunk természetéről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.