A két világháború között a világ nagyhatalmai betiltották a háborút
2021 / 01 / 02 / felkai.adam
A két világháború között a világ nagyhatalmai betiltották a háborút
Az örök békét talán nem hozta el a paktum, melyet 1928. augusztus 27-én, Párizsban 15 állam aláírt, de így sem maradt történelmi jelentőség nélkül.

A paktumot Aristide Briand francia és Frank Billigs Kellog amerikai külügyminiszterekről nevezték el, de hívják még Örök béke-paktumnak vagy Párizsi-paktumnak is. A megállapodás egy 1927-es francia kezdeményezés eredménye volt. Aristide Briand azért fordult az első amerikai egységek európai partraszállásának a 10 éves évfordulóján az amerikaikhoz, hogy Washington garantálja Franciaország határainak a sérthetetlenségét. Az USA azonban a párizsi béketárgyalások során lényegében kivonult az európai politikából, ezért Frank Billigs Kellog inkább egy békére törekvő, de több ország által is aláírt egyezmény megkötését javasolta. Így aztán az elképzelések szerint a kecske is jól lakott, de a káposzta is megmaradt: tehát született egy újabb háborút elkerülő békeszerződés, de Amerika folytathatta az elzárkózás politikáját is.

Az 1928-as szerződést aláíró országok a következő cikkekben állapodtak meg:

I. cikk. A Magas Szerződő Felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét elítélik s egymáshoz való viszonyukban erről, mint a nemzeti politika eszközéről lemondanak.

II. cikk. A Magas Szerződő Felek elismerik, hogy a közöttük esetleg felmerülő bármely természetű vagy eredetű vitáknak vagy nézeteltéréseknek megoldását vagy elrendezését mindenkor békés úton szabad keresni.

III. cikk. A jelen szerződést a bevezetésben felsorolt Magas Szerződő Felek alkotmányaik követelményeinek megfelelően meg fogják erősíteni, s mihelyt minden megerősítő okirat letétetik Washingtonban, a szerződés közöttük hatályossá válik.”

A szerződés 1929 júliusában lépett életbe, és addig a független államok túlnyomó többsége is csatlakozott hozzá, egyebek mellett Magyarország, sőt Litinov külügyi népbiztos révén a Szovjetunió is. Mint azt Tarján M. Tamás írja: „A paktum a gyakorlatban a Népszövetség keretein kívül lépett életbe, így a nemzetközi jogban gyengébb kényszerítő ereje volt, de ismerve a világszervezet határozatainak tekintélyét, ennek nem volt gyakorlati jelentősége.”


Frank B. Kellog (forrás: Wikipedia)

Az Örök béke-paktum első próbájára az életbe lépését követő második évben, 1931-ben került sor, mikor a szerződést aláíró Japán a mukdeni incidenst követően lerohanta Mandzsúriát. Ekkor a gazdasági világválság hatásai, valamint az igencsak alacsony hajlandóság egy esetleges háborúban való részvételben, melynek célja Kína területi épségének védelme lett volna, azt eredményezték, hogy sem a Népszövetség, sem az USA nem lépett. Ugyanígy a szerződés annyit sem ért, mint egy telefújt papírzsebkendő az 1935-ös abesszíniai, valamint az 1939-es lengyelországi és finnországi fegyveres harcok idején. Természetesen a paktum a második világháborút sem akadályozta meg sajnos.

Mindennek ellenére a paktum nem maradt hatás nélkül. A szerződés alapozta ugyanis meg azt, hogy a háború kirobbantását bűncselekménynek tartsuk, és ennek felelőseit büntetésben részesítsük. Ez vezetett el végső soron ahhoz, hogy a háborús bűnösöket 1945-ben Nürnbergben és Tokióban bíróság elé állították. A Kellog-Briand-paktum alapelve pedig bekerült az ENSZ 1945 júniusában megalkotott Chartájába is, így lett a béke fenntartása és a háború elkerülése a világszervezet egyik legfőbb célja. Frank Kellog a paktum tető alá hozatala miatt 1929-ben Nobel-békedíjat kapott.

(Címlapkép/nyitókép: gyöngyösi 14/III. zászlóalj egyik szakaszának honvédei fedezékük előtt a harcok szünetében 1942 szeptemberében Sztorozsevojénél/Arcanum/HTM, 97501)

További cikkek a Rakétán:

A japán katona, aki nem vette tudomásul a második világháború végét Ezért majdnem harminc évvel később, 1974-ben rakta le fegyverét.

Az amerikai zászlóalj, ami felfújható tankokkal ment a 2. világháborúba A "kísértethadsereg" létezését fél évszázadon keresztül titkolták az amerikaiak, pedig még fegyvereik sem voltak.

Egy öreg múzeumigazgató fegyver nélkül is felvette a harcot a nácik ellen A hatvanéves Paul Rivet a kultúra eszközeivel próbálta elnyomni a náci fajgyűlölő ideológiát, miközben titkos csapatot szervezett a németek és az áruló franciák ellen.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.