A háttér 6 alom - minden, amit a macskák világuralmi terveiről tudunk
2020 / 01 / 22 / Justin Viktor
A háttér 6 alom - minden, amit a macskák világuralmi terveiről tudunk
Van a földön egy élőlény, ami fejlődéstörténete során játszva a mancsai köré csavart egy főemlőst, és az azóta is kezét lábát törve, időt és energiát nem kímélve dolgozik azért, hogy ez az apró négylábú állatka minél zavartalanabbul élhesse le az életét, az ahhoz szükséges erőforrásokért történő küzdelmet hírből sem ismerve. Az ember csak áll, és már nyávogni sem mer.

Itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést, és megoldjuk ezt a fogós first world problemet. Honnan érkezett, miképp lett életünk része a legtöbb ember - ideértve a szerzőt is - által imádott, az internet igazi sztárjaként tündöklő macska?

Cicamigrációs hullámok

A 9000 éves macskamaradványok elemzése két nagy cicamigrációs hullámra utal és lassan az is kezd kiderülni, hogy mikor és miként váltak a vadon élő macskák kanapé-cicákká. Mint oly sok esetben, a mese igazán izgalmas része az ősi DNS-ben van elrejtve, és ott nem más áll írva adeninnel és citozinnal, mint hogy a macskákat valószínűleg először a Közel-Keleten háziasították. Innen terjedhettek el később, először szárazföldön, majd a tengeren keresztül a világ többi részére - jelentették be a kutatók a Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban.

A korai mezőgazdasági termelők 6400 évvel ezelőtt, a Közel-keletről hozták magukkal az első házimacskákat Európába, sugallja tehát a macskamaradványok elemzése. A migráció második hullámában - talán hajókon érkezve - mintegy 1500 évvel ezelőtt, az egyiptomi macskák gyarmatosították Európát és a Közel-Keletet. Az, hogy pontosan hol és mikor háziasították az állatokat, mindig is heves vita tárgya volt, és a kutatók korábban csak a modern macskák DNS-ével rendelkeztek. Mára az ősi DNS elemzésének új technikái fellebbentették a fátylat a háziasítás folyamatáról.

Macska-mitokondrium

A macskák genetikai történelmének Marianna-árkába történő merülésük során Eva-Maria Geigl és Thierry Grange, a párizsi Jacques Monod intézet molekuláris biológusai és kollégáik 352 ősi macskából és 28 modern vadmacskából gyűjtöttek be mitokondriális DNS-t. A mintaadó macskafélék életútjai 9000 évet ölelnek fel, egész Európát átívelő régiókból, Afrikából és Délnyugat-Ázsiából. Mivel a mitokondriális DNS-t (mtDNS) az édesanya örökíti tovább, a tudósok mtDNS variációkat - úgynevezett mitotípusokat - használnak az anyai öröklődési vonalak nyomon követéséhez.


A táblázat dobozai a DNS-vizsgálatban szereplő ősi macskákat reprezentálják. A kék a makréla-mintás bundát a piros a foltos cirmos mintájú bundát jelzi.

Bundaminta

A vadmacskák és a korai házi macskák mind ugyanúgy nézhettek ki, tigriscsíkos és makréla mintázatú bundákkal. Az új genetikai adatok arra utalnak, hogy a csak házimacskákra jellemző foltos cirmos mintázat Délnyugat-Ázsiában tűnt fel a középkorban. A modern macskák körülbelül 80 százaléka hordozza ezt a “cirmos” mutációt, a foltos megjelenés valószínűleg gyorsan elterjedhetett, hiszen elősegíthette, hogy az emberek megkülönböztethessék cicáikat az összes többi makréla-mintástól.

Körülbelül 10000-9500 évvel ezelőtt az afrikai vadmacskák (felis silvestris lybica) rágcsálók vadászatával és a Közel-Kelet korai mezőgazdasági termelőinek otthonából származó élelmiszerhulladék fogyasztásával vehettek rá bennünket, hogy - khm - megszelidítsük őket.

Az emberek valószínűleg hamar felfedezték hasznosságukat, és macskákat tartottak a kártevők elleni védekezés céljából. "A megállapodás mindkét fél számára kölcsönösen jövedelmező lehetett" - mondta Grange.

Ciprusi cica

“Egy 8500 évvel ezelőtt Cipruson, a  macskájával együtt eltemetett személy azt jelzi, hogy addigra legalábbis néhány embernek különleges kapcsolatai alakultak ki a macskafélékkel” - mondja Geigl.

A kutatók rájöttek, hogy mielőtt a korai mezőgazdasági termelők elindultak a Közel-Keletről Európába, az európai vadmacskák (felis silvestris silvestris) sejtjeikben hordoztak egy mitotípust, az úgynevezett “egyes-kládot.” Az első olyan európai macskák, melyekben megtalálták a háziasításhoz kapcsolódó mitotípust, egy 6400 éves bolgár macska és egy 5200 éves román macska voltak, mindkettő “négyes-a” mitotípusú, amit korábban csak a mai Törökországban találtak meg. Mivel a macskák territoriális jellegűek és általában nem kóborolnak el túl messzire, a leletek arra utalnak, hogy az emberek szállíthatták őket Európába.

Az afrikai házi macskákban, köztük három egyiptomi macskamúmiában fedezték fel az újabb mitotípust, az úgynevezett “négyes-c-t.” Ez az egyiptomi macska-marker már 2800 évvel ezelőtt elkezdte meghódítani a Közel-Keletet és Európát. Az egyiptomi betörés azonban valamikor Isz.e. 1600-700 évvel kapcsolt rá igazán. Addigra a kilenc elemzett európai macska közül hét, - köztük egy 1300–1400 éves macska, és egy balti-tengeri viking kikötőből származó példány, - valamint 70 Délnyugat-Ázsiai macska közül 32 rendelkezett az egyiptomi markerrel. Ez a gyors sebességű terjedés azt jelezheti, hogy a macskák hajóval utaztak.

Macskafáraók


Macska a Thébai Nakht nevű férfi sírjában található falfestményről.

Az ókori egyiptomiak gyakran ábrázolták a macskákat festményeken és szobrok formájában is, főképp és gyakran a kígyókat elpusztító vadászként. Később a macskaféléket székek alatt gömbölyödő kedvenceként festették le, és ez a fejlődés tükrözi a macska átalakulását az egyedülálló vadon élő vadászokból, melyek az ősi gazdák gabonaraktárainál fogták el a kártevőket, azokká a társasági háziállatokká, melyeket ma is jól ismerünk.

Az egyiptomi macskák dominanciája azt jelentheti, hogy valami különlegesen vonzóvá tette őket az ősi emberek számára - mondta Geigl és Grange. A házimacskák nem sokban különböznek a vadmacskáktól, a fő eltérés abban áll, hogy a házimacska tolerálja az embereket. Az egyiptomi macskák valószínűleg különösen barátságosak lehettek, hasonlíthattak a ma ismert doromboló háziállat típusához - gondolják a kutatók.

Nincs elég bizonyíték arra, hogy ezt állítsuk - mondja Carlos Driscoll, az USA-ban található Bethesda kórházban működő Nemzeti Egészségügyi Intézet összehasonlító viselkedésgenomikai laboratóriumának viselkedés-genetikusa. Az egyiptomi macskák profitálhattak az utazás egyszerűsödéséből is, a bevált szállítási és kereskedelmi útvonalak mentén. A korábbi macskák talán ugyanolyan népszerűek voltak, de a kevesebb szárazföldön utazó embernek nehezebb lett volna szállítania őket. Azok a legkorábbi macskák „akkor tudtak újabb területeket meghódítani, ha valaki egy kosárba rakott egy alomnyi kiscicát, és átszelte velük a sivatagot” - mondta el Driscoll.

(Forrás: ScienceNews Képek: Nature, Unsplash)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.