A Rakétán már többször írtunk a vállalkozásról, amely nyilvános képadatbázisokból, például a közösségi média platformokra feltöltött fotókból dolgozik, hogy azokat elemezve és adatbázisba rendezve segítse a hatóságok munkáját. Működésükkel kapcsolatban két aggály szokott felmerülni: hogy hogyan szerzik be a fotókat, illetve, hogy mennyire megbízható a technológia, amit kifejlesztettek.

Miután fény derült az adatgyűjtési módszereikre, a YouTube, a Twitter és a Facebook is arra utasította a Clearview-t, hogy ne töltsön le képeket, videókat tőlük - emlékeztet az Ars Technica. Ausztráliában pedig egy hatóság kötelezte arra a céget, hogy törölje az összes, az ország állampolgárairól készült fotót. A Clearview az Egyesült Államokban azzal védekezik, hogy az alkotmány első kiegészítésében szereplő, a szólásszabadságot rögzítő alapelvek miatt jogszerű, amit csinálnak. Ezt az érvelést egy szövetségi bíró most elutasította, és nem állította le az Illinois államban ellenük indított pert. Ami a technológia megbízhatóságát illeti, korábban előfordult, hogy egy férfi tíz napot töltött börtönben a program tévedése miatt. Akkor egy rendőrfőnök úgy fogalmazott, hogy ha kizárólag a hasonló szoftverekre támaszkodnának, akkor "az esetek 96 százalékában" tévednének.

Ambiciózus tervek

Az Ars Technica most a The Washington Post birtokába jutott dokumentumok alapján azt írja, hogy mindez nem tántorítja el a céget attól, hogy forrásokat akarjon szerezni a növekedéshez. A prezentációk szerint ötvenmillió dollárt kér a Clearview ahhoz, hogy "százmilliárd fotót gyűjthessen be, új termékeket fejlesszen, bővítse a nemzetközi értékesítő csapatát és többet költhessen lobbizásra, hogy számukra kedvező törvények szülessenek". Ennek tükrében nem meglepő, hogy azt is fontolgatják, hogy a rendfenntartó szervek mellett vállalatok, például az Airbnb vagy az Uber is a megrendelőik legyenek a jövőben - bár ettől az érintett cégek nyilatkozataikban elzárkóznak.

A Clearview vezérigazgatója, Hoan Ton-That kiemelte, hogy "törvényes nyomozati munkához" nyújtanak segítséget az emberek "élete és testi épsége" védelmében. Ám hozzátette, "az elveink a technológia jelenlegi felhasználását tükrözik. Ha a felhasználási mód változik, az elveinket is frissítjük, ha szükséges".

Az EU-ban érvényes adatvédelmi szabályozás, vagyis a GDPR értelmében egyébként bárkinek lehetősége van rá, hogy megtudja, hogy szerepel-e a Clearview adatbáziásban, amit a [email protected] címen lehet kérvényezni. Amikor a Rakéta.hu munkatársa 2020-ban kíváncsiságból beadott egy ilyen kérvényt, még semmilyen információt nem tartottak róla nyilván, de mivel a cég folyamatosan fejleszti az adatbázisát, ez azóta nyilván változhatott. A GDPR arra is lehetőséget biztosít, hogy a felhasználók kérvényezzék az adataik eltávolítását, és bár a Clearview honlapja erre egyelőre csak a kaliforniai és illinois-i állampolgároknak nyújt egyszerű megoldást, az Európai Unió állampolgárai esetében is ugyanígy kötelességük eltávolítani a fotókat és egyéb adatokat, ha erre kérik őket.

(Borítókép: Dimitri Otis/Getty Images)

Nem csatlakozik rendőrségi nyilvántartáshoz, de így is számos kérdést vet fel a Siófokon kiépülő arcfelismerő kamerarendszer Lengyel Róbert, Siófok polgármestere június 9-én jelentette be, hogy a város egyik leglátogatottabb helyén, a közvetlenül a Balaton partján fekvő Petőfi sétányon hamarosan 39 mesterséges intelligenciával ellátott, arcfelismerésre is képes kamerát fognak telepíteni. Utána néztünk, hogy milyen jogi, technikai háttere van egy ilyen rendszer kiépítésének.