A Hold pályasíkjának a mozgása gyakori áradásokat okozhat a Földön 2030-tól
2021 / 07 / 14 / Felkai Ádám
A Hold pályasíkjának a mozgása gyakori áradásokat okozhat a Földön 2030-tól
Ha a klímaváltozás miatt nem emelkedne a vízszint, akkor a Hold sem jelentene veszélyt.

Bill Nelson, a NASA vezetője egy új, az árapály jelenség okozta áradásokról szóló tanulmány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az alacsony fekvésű, tengerszint-közeli területek jelentős veszélyben vannak a növekvő számú áradások miatt, és ez a helyzet a jövőben csak romlani fog. Mindennek hátterében pedig a Hold gravitációs vonzása, az emelkedő tengerszint, és klímaváltozás együttese áll – ezek miatt pedig a jövőben egyre több áradásra lehet számítani mind az amerikai partvonalak mentén, mind pedig világszerte.

A Bill Nelson által említett tanulmány új megvilágításba helyez egy szokásos tevékenységet, a Hold pályasíkjának mozgását. Ez utóbbi tehát ismert jelenség, először 1728-ban jegyezték le, és az az oka, hogy a minket kísérő égitest pályasíkja nem esik egybe a Föld egyenlítőjével, hanem nagyjából 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, az ekliptikával (ezért is van olyan ritkán nap- és holdfogyatkozás). Mivel pedig a holdpálya és a földi egyenlítő síkja által bezárt szög 18,3 és 28,5 fok között változik, ezért a Hold – a Naptól eltérően – nem egyenletes forgatónyomatékot fejt ki a Föld tömegére és forgástengelyére. A két sík metszésvonala a Nap gravitációs hatása miatt 18,6 év alatt körbefordul, ami pedig a Hold Földre gyakorolt forgatónyomatékának periodikus váltakozását is jelenti.

Ez a 18,6 éves periódus pedig két részre osztható: az egyik részben a Földön a dagály mérséklődik, vagyis a dagály alacsonyabban tetőzik, míg az apály vonala magasabban húzódik. A periódus másik fele, pedig ennek a fordítottja: a dagály magasabban tetőzik, az apály szintje pedig alacsonyabbra húzódik vissza a normálisnál. Azonban a tengerszint globális emelkedése a dagályszintet egy irányba tolja: magasabbra. Magyarán a 18,6 éves ciklus egyik felében a Hold pályasíkjának a mozgása éppen ellene hat a tengerszint emelkedésének dagály idején, a másik felében azonban felerősíti ez utóbbi hatását. Jelenleg egyébként a ciklus „dagályfokozó” részében vagyunk, de annyira még nem emelkedett meg a tengerszint, hogy rendszeres áradásra kerülhessen sor.

Más kérdés, hogy mit tartogat ezzel kapcsolatban a jövő, és az áradásokat okozó összes ismert csillagászati, valamint óceáni hatásokat elsőként együttesen figyelembe vevő tanulmány alapján nem sok jóra lehet számítani a 2030-as évek közepétől. Az áradássá fejlődő dagály már most komoly problémát jelent az USA-ban – 2019-ben a dagály miatt 600 esetben öntött ki a víz, a következő évtized közepétől azonban a hasonló jellegű áradások száma drámai növekedésnek indul. Nem egyszerűen arról van ugyanis szó, hogy dagály alatt többször fog kiönteni a víz, hanem hogy ilyen eseményekre néha rövid idő alatt nagyobb számban fog sor kerülni – tehát a Hold, a Föld, valamint a Nap pozíciójától függően akár egy hónapon át, vagy még tovább rendszeresen lehet áradással számolni. Vagyis egy ilyen szempontból kedvezőtlen konstelláció esetén a városlakóknak minden másnap, vagy akár mindennap áradással kell megküzdeniük. Mint azt a tanulmány vezető szerzője elmondta: az említett csillagászati és klímaváltozással kapcsolatos faktorok akkumulált hatásának lesz mindez a következménye.

A kutató hozzátette azt is, hogy sokan elbagatellizálják az ilyen jellegű áradásokat, mert ezek kevésbé jelentős károkat okoznak például egy hurrikán nyomán megjelenő áradásnál. Azonban ha egy hónapon belül 10-15 áradás fordul elő, akkor az üzletek nem tudnak kinyitni, mert a parkolók víz alá kerülnek, az infrastruktúra is használhatatlan lesz, az emberek nem tudnak munkába járni, a kiöntő csatornák pedig egészségügyi problémákat okozhatnak.

Most még tehát ezek a hatások nem érvényesülnek, azonban amikor legközelebb a ciklusnak abban a felébe járunk, ami növeli a dagály szintjét, tehát 30-as évek közepén, már magasabban áll majd a tengerszint, és akkor ezen áradások ugrásszerű növekedésére lehet onnantól számítani az USA szinte teljes partvonala mentén leszámítva a messzi északi területeket, melyek hosszas geológiai folyamatok miatt emelkednek, így egy évtizedig, esetleg még tovább ilyen szempontból biztonságban lesznek.

Források: NASA, Szegedi Tudományegyetem, Wikipedia

(Kép: Flickr/SteveCarver68)

További cikkek a témában:

Ha nem vigyázunk, víz alá kerül több mint nyolcvan repülőtér a század végére 2100 ugyan jó messze van, de a tengerszint emelkedés megelőzése érdekében már most meg kellene tenni az első lépéseket. Partmenti városok, szigetek, repterek mind veszélybe kerülhetnek, ahogy olvad a jég a sarkokon és növekszik az óceánok vizének térfogata a meleg miatt.

Drámai globális tengerszint emelkedés jön, sokkal nagyobb, mint gondoltuk A 21. század végére az eddig jósolthoz képest plusz húsz centiméterrel emelkedhet a globális tengerszint, mivel eddig sajnos rosszul számoltunk és kihagytunk egy monumentális erejű elemet a gyorsuló ütemű globális olvadás okozta probléma felméréséből.

Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien kelnek majd útra a klímaváltozás miatt Egy friss jelentés szerint 2100-ra több mint 630 millióan kelnek útra kifejezetten a klímaváltozás hatásai miatt, hacsak az emberiség nem szánja el magát valamilyen radikális lépésre a klímaváltozás ellen. A számadatok ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik.

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.