A Hold pályasíkjának a mozgása gyakori áradásokat okozhat a Földön 2030-tól

2021 / 07 / 14 / Felkai Ádám
A Hold pályasíkjának a mozgása gyakori áradásokat okozhat a Földön 2030-tól
Ha a klímaváltozás miatt nem emelkedne a vízszint, akkor a Hold sem jelentene veszélyt.

Bill Nelson, a NASA vezetője egy új, az árapály jelenség okozta áradásokról szóló tanulmány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az alacsony fekvésű, tengerszint-közeli területek jelentős veszélyben vannak a növekvő számú áradások miatt, és ez a helyzet a jövőben csak romlani fog. Mindennek hátterében pedig a Hold gravitációs vonzása, az emelkedő tengerszint, és klímaváltozás együttese áll – ezek miatt pedig a jövőben egyre több áradásra lehet számítani mind az amerikai partvonalak mentén, mind pedig világszerte.

A Bill Nelson által említett tanulmány új megvilágításba helyez egy szokásos tevékenységet, a Hold pályasíkjának mozgását. Ez utóbbi tehát ismert jelenség, először 1728-ban jegyezték le, és az az oka, hogy a minket kísérő égitest pályasíkja nem esik egybe a Föld egyenlítőjével, hanem nagyjából 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, az ekliptikával (ezért is van olyan ritkán nap- és holdfogyatkozás). Mivel pedig a holdpálya és a földi egyenlítő síkja által bezárt szög 18,3 és 28,5 fok között változik, ezért a Hold – a Naptól eltérően – nem egyenletes forgatónyomatékot fejt ki a Föld tömegére és forgástengelyére. A két sík metszésvonala a Nap gravitációs hatása miatt 18,6 év alatt körbefordul, ami pedig a Hold Földre gyakorolt forgatónyomatékának periodikus váltakozását is jelenti.

Ez a 18,6 éves periódus pedig két részre osztható: az egyik részben a Földön a dagály mérséklődik, vagyis a dagály alacsonyabban tetőzik, míg az apály vonala magasabban húzódik. A periódus másik fele, pedig ennek a fordítottja: a dagály magasabban tetőzik, az apály szintje pedig alacsonyabbra húzódik vissza a normálisnál. Azonban a tengerszint globális emelkedése a dagályszintet egy irányba tolja: magasabbra. Magyarán a 18,6 éves ciklus egyik felében a Hold pályasíkjának a mozgása éppen ellene hat a tengerszint emelkedésének dagály idején, a másik felében azonban felerősíti ez utóbbi hatását. Jelenleg egyébként a ciklus „dagályfokozó” részében vagyunk, de annyira még nem emelkedett meg a tengerszint, hogy rendszeres áradásra kerülhessen sor.

Más kérdés, hogy mit tartogat ezzel kapcsolatban a jövő, és az áradásokat okozó összes ismert csillagászati, valamint óceáni hatásokat elsőként együttesen figyelembe vevő tanulmány alapján nem sok jóra lehet számítani a 2030-as évek közepétől. Az áradássá fejlődő dagály már most komoly problémát jelent az USA-ban – 2019-ben a dagály miatt 600 esetben öntött ki a víz, a következő évtized közepétől azonban a hasonló jellegű áradások száma drámai növekedésnek indul. Nem egyszerűen arról van ugyanis szó, hogy dagály alatt többször fog kiönteni a víz, hanem hogy ilyen eseményekre néha rövid idő alatt nagyobb számban fog sor kerülni – tehát a Hold, a Föld, valamint a Nap pozíciójától függően akár egy hónapon át, vagy még tovább rendszeresen lehet áradással számolni. Vagyis egy ilyen szempontból kedvezőtlen konstelláció esetén a városlakóknak minden másnap, vagy akár mindennap áradással kell megküzdeniük. Mint azt a tanulmány vezető szerzője elmondta: az említett csillagászati és klímaváltozással kapcsolatos faktorok akkumulált hatásának lesz mindez a következménye.

A kutató hozzátette azt is, hogy sokan elbagatellizálják az ilyen jellegű áradásokat, mert ezek kevésbé jelentős károkat okoznak például egy hurrikán nyomán megjelenő áradásnál. Azonban ha egy hónapon belül 10-15 áradás fordul elő, akkor az üzletek nem tudnak kinyitni, mert a parkolók víz alá kerülnek, az infrastruktúra is használhatatlan lesz, az emberek nem tudnak munkába járni, a kiöntő csatornák pedig egészségügyi problémákat okozhatnak.

Most még tehát ezek a hatások nem érvényesülnek, azonban amikor legközelebb a ciklusnak abban a felébe járunk, ami növeli a dagály szintjét, tehát 30-as évek közepén, már magasabban áll majd a tengerszint, és akkor ezen áradások ugrásszerű növekedésére lehet onnantól számítani az USA szinte teljes partvonala mentén leszámítva a messzi északi területeket, melyek hosszas geológiai folyamatok miatt emelkednek, így egy évtizedig, esetleg még tovább ilyen szempontból biztonságban lesznek.

Források: NASA, Szegedi Tudományegyetem, Wikipedia

(Kép: Flickr/SteveCarver68)

További cikkek a témában:

Ha nem vigyázunk, víz alá kerül több mint nyolcvan repülőtér a század végére 2100 ugyan jó messze van, de a tengerszint emelkedés megelőzése érdekében már most meg kellene tenni az első lépéseket. Partmenti városok, szigetek, repterek mind veszélybe kerülhetnek, ahogy olvad a jég a sarkokon és növekszik az óceánok vizének térfogata a meleg miatt.

Drámai globális tengerszint emelkedés jön, sokkal nagyobb, mint gondoltuk A 21. század végére az eddig jósolthoz képest plusz húsz centiméterrel emelkedhet a globális tengerszint, mivel eddig sajnos rosszul számoltunk és kihagytunk egy monumentális erejű elemet a gyorsuló ütemű globális olvadás okozta probléma felméréséből.

Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien kelnek majd útra a klímaváltozás miatt Egy friss jelentés szerint 2100-ra több mint 630 millióan kelnek útra kifejezetten a klímaváltozás hatásai miatt, hacsak az emberiség nem szánja el magát valamilyen radikális lépésre a klímaváltozás ellen. A számadatok ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik.

 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.