“Nem lehet véletlen, hogy a világ egyetlen nyelvén sem alkották meg a mondást: olyan szép, mint egy repülőtér. A repterek rondák. Néhányuk nagyon ronda. Egyik-másik a rondaságnak olyan fokát érte el, amely csakis különleges erőfeszítés eredménye lehet.” Noha Douglas Adams, brit science-fiction író szavaiban van némi igazság, hiszen a világ legtöbb repülőtere valóban nem a szem gyönyörködtetésére, hanem praktikus feladatok kivitelezésére épült, de a repterek ettől függetlenül rendkívül fontos funkciót töltenek be az országok infrastruktúrájában.

A légi közlekedés nem csak a turisták, az ingázó, esetleg munkaügyek miatt napi rendszerességgel utazók szállítását oldja meg a szárazföldi/tengeri közlekedésnél sokkal gyorsabban, hanem az áruszállításban is nagy szerepet játszik.

A statisztikák szerint a légi teherszállítási forgalom az elmúlt másfél évtizedben évi negyvenmillió tonna szállított áruról évi hatvanháromra emelkedett, különösen a kelet-ázsiai országok és az Egyesült Államok között jelentős a forgalom növekedés. Az Airports Council International előrejelzése szerint 2018 és 2040 között az áruszállítás 2.3 %-kal, az utasforgalom 3.7 %-kal fog megugrani, méghozzá ennek a növekedésnek a kiváltója (az ázsiai mellett) a 31.5 %-os európai forgalomemelkedés lesz. Az okok szerteágazóak, az olcsó fapados járatok elterjedésétől kezdve, a munkaviszonyok megváltozásán, vagy a 2012-ben történelmi magasságokba emelkedő, de azután újra csökkenő üzemanyagárakon át egészen az e-kereskedelem népszerűségének növekedéséig, mely megköveteli, hogy a rendelt termékek minél hamarabb a rendeltetési helyükre jussanak.

A légi transzport elválaszthatatlan a modern életmódtól, ahol mindent gyorsan kell intézni, megoldani, kivitelezni.

Környezetszennyező voltuk ellenére nem igazán reális azt gondolni, hogy a sokkal nehézkesebben és lassabban haladó vonat vagy tengeri közlekedés le fogja váltani a jövőben a repülőket.

Viszont a repterek egy része veszélybe kerülhet a következő évtizedekben a tengerszint emelkedés miatt, és ez nehezítheti a forgalomellátást. A folyamatos globális felmelegedés hatására nem csak az Arktiszon és Antarktiszon található jég mennyisége csökken nagymértékben, hanem az óceánok vizének térfogata is növekszik, a két faktor együttes hatásaként fellépő tengerszint emelkedés pedig negatív következményekkel járhat a vízközeli településekre, bizonyos szigetekre (elsősorban Kiribati és a Marshall szigetek vannak veszélyben, az utóbbin méghozzá nagy mennyiségű radioaktív hulladék is található) és a repterekre is. A repülőtereket ugyanis, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen a 4400 méter magasan megépített kínai Daocheng Yading Airport, a világ legmagasabban fekvő reptere, alacsonyan lévő, sima felületű, akadálymentes területekre telepítik, ami lehetőséget ad a landolás megelőző hosszú ereszkedés kivitelezésére.

Ilyen helyek gyakran vízközelben, esetleg mocsarasabb területeken találhatóak, ezek a régiók pedig jobban ki vannak téve az áradás veszélyének. Az extrém időjárási jelenségek, mint például a hurrikánok már korábban is bemutatták, hogy milyen nehézségeket tud okozni a víz a légiközlekedés szervezésében, de a rendszeressé váló áradások miatt az sem kizárt, hogy új helyet kell találni a reptereknek. A World Resources Institute februárban közzétett térképén megnézhetjük a veszélyeztetett reptereket, ezek közül a legtöbb Európában található. A számításokat két forrás adatainak összevetésével végezték, az egyik a Climate Central szimulációja, mely megmutatja, melyik városok és területek kerülhetnek víz alá a következő évtizedekben, a másik az Openflights adatbázisa. A következtetések szerint 2100-ra mintegy nyolcvan repülőtér válhat használhatatlanná az áradások miatt.

Észak Amerika

Fél méteres vízszint emelkedés esetén hat, egy méteres vízszint emelkedés esetén tizenkettő repteret önt majd el a víz. Köztük van a Key West Nemzetközi Repülőtér, mely naponta ötven-hatvan kereskedelmi járat forgalmát bonyolítja, 870 000 regisztrált utassal.

Európa

Fél méteres vízszint emelkedés esetén tizenegy, egy méteres vízszint emelkedés esetén huszonhárom repülőtér van veszélyben. Az amszterdami Airport Schiphol lehet az első azok között, amelyeket elér az áradás, azonban Hollandia, alacsony fekvése folytán már veteránnak számít a víz elleni védekezés terén, így a profi gátrendszernek köszönhetően a világ tizenegyedik legforgalmasabb repülőtere talán el tudja kerülni sorsát.

Ázsia

Fél méteres vízszint emelkedés esetén hét, egy méteres vízszint emelkedés esetén tizennégy a víz alá kerülő repterek száma. Megtalálható köztük a kínai Yancheng Airport, és az iráni Ramsar Nemzetközi Repülőtér.

A számításokat az Egyesült Nemzetek klímaszakértőinek előrejelzéseire alapozták, mely szerint, ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, az óceánok szintje 2100-ra érheti el az egy méteres növekedést. Ez azonban a legrosszabb forgatókönyvre alapozott jóslat, illetve figyelmeztetés, ami nem veszi figyelembe az esetleges, üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő és így a klímaváltozás negatív hatásait mérséklő intézkedéseket. Pedig nemrégiben történtek pozitív változások, megszületett a New Green Deal, egyre több ország törekszik a karbonsemlegesség elérésére, egyre népszerűbb a környezetvédelem témája, bár hogy a tervek mennyire maradnak az ideák szintjén és mennyi kerül belőlük megvalósításra, az csak a következő évtizedekben fog kiderülni.

(Fotó: Wikimedia Commons)