A gondot a Nyugat-Antarktiszi jégmezők összeomlása és az ennek nyomán kialakuló globális tengerszint-emelkedés okozza, no és az a hiba, hogy eddig senki nem számolt az úgynevezett vízexpulzió mechanizmusával (water expulsion mechanism) azzal a folyamattal, amikor a terület alatt fekvő szilárd kőzetlemez emelkedni kezd, miután az olvadás következtében lekerül róla a hatalmas súlyú jégtakaró nagy része.
A szilárd kőzetalap emelkedés közben tetemes mennyiségű vizet tol le saját magáról, mely az óceánokba távozik, tovább növelve az olvadás miatt amúgy is jelentős vízszint emelkedés mértékét.
A becslések szerint a Nyugat-Antarktiszi jégmező összeomlása után a globális tengerszint-emelkedés eléri majd a 3,2 métert.
„Ha a Nyugat-Antarktiszi jégmező összeomlik, az átlagosan 3,2 méteres globális tengerszint-emelkedéssel jár majd. Mi arra jutottunk, hogy a vízexpulzió mechanizmusa egy métert, azaz további 30 százalékot ad hozzá ehhez az értékhez” – mondta el Evelyn Powell posztgraduális hallgató.
"A hatás nagysága sokkolt minket. A korábbi tanulmányok, melyek ezt a mechanizmust fontolóra vették, nem számoltak a következményeivel" - tette hozzá Linda Pan, Ph.D. a Föld és bolygótudományi hallgató, aki Powellel közösen készítette a tanulmányt.
Az egyméteres plusz emelkedés nagyjából ezer éven belül következhet be, a folyamat első hatásai azonban sokkal hamarabb érezhetők lesznek. A Pan és Powell által elvégzett szimuláció alapján a 21. század végére 20 centiméter plusz vízszint növekedéssel kell számolnunk a vízexpulziós mechanizmus a hatásai miatt.
„Minden, a nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása miatti tengerszint-emelkedést vagy klímamodellezésen alapuló előrejelzést felül kell vizsgálni e miatt a munka miatt, függetlenül attól, hogy az adott előrejelzés e század végéig terjed-e, vagy hosszabb időtávot ölel fel”- mondta el Jerry X. Mitrovica, a Föld- és Bolygótudományi Tanszék professzora a tanulmány vezető szerzője.
(Forrás: Harvard Kép: Pixabay)