A Hold rejtélyes pontjára, a Reiner Gamma területére érkezik egy speciális holdjáró flotta jövőre

2024 / 03 / 10 / Bobák Zsófia
A Hold rejtélyes pontjára, a Reiner Gamma területére érkezik egy speciális holdjáró flotta jövőre
A cég, amelynek februárban sikerült leszállóegységgel landolni a Holdon, újabb missziót tervez: a tervek szerint jövőre induló IM-3 során miniatűr holdjárók egész flottáját küldik a Reiner Gamma területére.

A Reiner Gamma, a Hold egyik titokzatos pontja, ami az Oceanus Procellarum környékén található, hamarosan látogatókat kaphat egy flottányi mini-holdjáró személyében. A NASA CADRE (Cooperative Autonomous Distributed Robotic Exploration) projektjének célja, hogy a holdjáró trióval feltérképezze a területet, de egyelőre csak demonstrációs céllal, hogy a későbbi robotizált missziók előtt megnyissák az utat. Az apró űreszközök egymással kommunikálva, az adatokat, térképeket, koordinátákat megosztva haladnak a felszínen és végzik feladatukat, miközben az őket a Holdra szállító leszállóegységgel is tartják a kapcsolatot.

A misszió újdonsága, hogy a rovereknek nem lesz szüksége a folyamatos emberi felügyeletre, sőt, a járműveket úgy tervezték meg, hogy nagyrészt a földi irányítóközpont beavatkozása nélkül működjenek és önállóan oldják meg az eléjük kerülő problémákat is. Az egyszerű felépítésű, napelemekkel ellátott, aktatáska méretű eszközök kamerákkal és radarokkal felszerelve járják majd a felszínt, méréseket végeznek és vizsgálják a holdi képződményeket. A három rover magától választja ki a vezetőjüket, ami szétosztja a többiek között a feladatokat. Az irányítóközpontból lényegében csak a legfontosabb, a munka célját tisztázó utasítást kapják meg, a többi a robotokon múlik.

"Az egyetlen utasítás például az lesz, hogy 'menj és fedezd fel ezt a régiót', minden mást a holdjárók találnak ki: mikor indulnak el, milyen útvonalon haladnak, hogyan kerülik ki a veszélyeket"

- magyarázta Jean-Pierre de la Croix, a CADRE projekt kutatásvezetője.

A robotok missziója a holdi éjszaka beköszöntéig tart majd és az elsődleges cél annak demonstrálása lesz, hogy a holdjárók önállóan is képesek a környezet feltérképezésére akár az emberek számára nehezen megközelíthető vagy kockázatokat tartogató helyszíneken is. A CADRE flotta utódai a későbbiekben az űrhajósokat segíthetik a holdmissziók során.

A holdjárók tesztelése már a végéhez ért és a járműveket hamarosan elszállítják az Intuitive Machines központjába, ahol felpakolják őket a Nova-C leszállóegységbe, hogy az IM-3 küldetés keretében elinduljanak a Holdra. Az Intuitive Machines az idei év elején küldte el Odysseus nevű Nova-C leszállóegységét az égitestre, ahol az űreszköz a Malapert A kráter közelében landolt, bár a megérkezés felemásra sikerült és az Odysseus az oldalára dőlt.

Az IM-1-hez hasonlóan az IM-2 és IM-3 küldetést is a NASA CLPS programjának keretében valósítják meg és utóbbi során a Hold Reiner Gamma régiójában landol a leszállóegység, ami az Oceanus Procellarum környékén található különleges képződményt takarja. A Reiner Gamma egy úgynevezett holdörvény, egy világos folt a Hold felszínén, amelynek eredete nem tisztázott. Az elméletek szerint a világos és sötét részek örvénylése az égitest mágneses jellemzőivel hozható összefüggésbe: egyes részeket a mágneses anomáliák védenek a Nap sugárzásától, míg más területeket az eltérített napszélrészecskék által előidézett kémiai reakciók sötétre színeznek - írja a NASA.

A terület teljes feltérképezésre persze a rendelkezésre álló néhány nap alatt nem lesz ideje a CADRE holdjáróknak, de munkájukkal újabb adatokat szolgálhatnak a Hold rejtélyes jelenségével kapcsolatban.

(Fotó: NASA/Goddard Space Flight Center/Arizona State University)


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.