A II. világháború kiemelkedő alakja volt, mégis szemét módjára elhajították
2020 / 06 / 26 / perei.dora
A II. világháború kiemelkedő alakja volt, mégis szemét módjára elhajították
Az informatika világában otthonosan mozgók bizonyára hallottak már az úgynevezett Turing-gép automata eszközről, ami percek alatt elvégzi még a bonyolult műveleteket is, és amelynek elméletét napjainkban is oktatják. Nos, Turing már a második világháború kitörése előtt felvázolta a gép működését, és az egész életét a számítástechnikai alapok lefektetésének szentelte.

A gyerek, aki valóban rászolgált a csoda jelzőre

Turing képességeire már gyermekkorában felfigyeltek, ugyanis összesen három hét alatt megtanult olvasni, majd szinte azonnal beleásta magát a reáltudományokba. Tizenöt évesen szimpla időtöltésként Albert Einstein elméleteit elemezte, tizenhat évesen pedig magától, első olvasásra megértette Einstein mozgástörvényeit. Vicces csavar, hogy az újságok mégsem emiatt cikkeztek az ifjú Turingről, hanem mert a tanítás első napján kilencvenhét kilométert biciklizett az iskoláig, ahová az 1926-os általános sztrájk miatt csak így juthatott el.

A kódfejtés tudománya még igen kezdetleges volt a második világháború kitörése előtt, így Turing a terület úttörőjének számított. Huszonkét évesen bebizonyította a központi határeloszlás tételét, egy évvel később pedig tanulmányt publikált az általa Universal Machine nevű masináról, amiben lejegyezte, hogyan működne egy komplex számítási feladatokat végző eszköz. Ez lett aztán a Turing-gép. Huszonhat éves korára bezsebelte a doktori címet matematikából, majd huszonhét évesen bekerült a Bletchley Park titkos projektjébe, aminek keretében többek között Gordon Welchmannel megpróbálták feltörni a nácik kódolt üzenetek írására használt Enigmáját. Az Enigma-gépek a korhoz képest rendkívüli sebességgel ellenőrizték a nácik Enigma-rotorjainak beállításait, miközben kombinációk ezreit kizárták a szóba jöhető variációk közül. Bár a fennmaradó beállításokat manuálisan kellett ellenőrizni, a gépek segítségével mégis annyi időt megspóroltak, hogy már a kódváltás előtt ismerték a nácik aznapi kódolt üzeneteit, például a támadási célpontokat.

Történészek szerint Turing közbenjárása két évvel lerövidítette az európai háborút.

Turing kitüntetést kapott az Enigma feltöréséért, a háborút követő három évben pedig a National Physical Laboratorium munkatársa volt, ahol az Automatic Computing Engine nevű programon dolgozott. Az itt eltöltött időszakban elméleti munkákat publikált programozásról, közülük is kiemelkedő az 1947-es Lecture on the Automatic Computing Engine című tanulmánya a számítógépes intelligenciáról, amivel

megalapozta a mesterséges intelligencia tudományának kutatását.

Karrierjének következő, egyben utolsó állomása a Manchaster Egyetem volt, ahol ő lett a Computing Machine Laboratórium helyettes igazgatója. 1950-ben leírta a Turing-teszt eljárást, amellyel el lehetett dönteni, hogy egy gép gondolkodik-e. Elmélete szerint egy gép akkor intelligens, ha a vele beszélgető ember képtelen eldönteni, hogy egy másik személlyel, vagy egy eszközzel folytat beszélgetést. Érdekesség, hogy bár a tesztet ma is használják, de még egyetlen gép sem ment át a vizsgán.


A Turing-gép, a modern számítógép őse.

Szomorú hanyatlás és ötvenöt év a bocsánatkérésig

Turing halálát ciánmérgezés okozta 1954-ben, és bár sokak szerint önkezűleg vetett véget életének, de a pontos körülmények még mindig tisztázatlanok. Ami bizonyos, hogy Alan Turing magányosan, munkájától eltiltva, a hormonterápiától legyengülve töltötte utolsó éveit. Turing homoszexuális volt, az ötvenes évek Nagy-Britanniájában azonban erre betegségként tekintettek. 1952-ben akkori szeretője, Arnold Murray megbízásából betörtek Turing lakásába, amiért a feltaláló feljentést tett. A nyomozás során bevallotta, hogy homoszexuális kapcsolatban állt Murrayel, így mindkettejük ellen eljárás indult.

Alan Turingnek két választása volt: a börtön vagy a kémiai kasztráció.

Utóbbit választotta, amihez viszont egy egy évig tartó hormonterápiával járt, ami nagyon legyengítette szervezetét. Mindennek a tetejébe munkájától is eltiltották, így utolsó éveit magányos kutatásainak szentelte. 1954-ben a takarítónő talált rá a holttestére, de ahogy említettük, nincs egyértelmű bizonyíték sem öngyilkosságra, sem külső beavatkozásra. Sajnos Turing már nem élhette meg a napot, amikor erős közvéleményi nyomásra 2009. szeptember tizenegyedikén Gordon Brown miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, a Turingot ért embertelen, megalázó bánásmódért. Tavaly pedig a britek megszavazták, hogy Turing fotója kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre.

(Fotó: Flickr, Wikimedia)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.