A japánoknak már van forgatókönyvük arra az esetre, ha eltűnnének a méhek
2020 / 06 / 30 / perei.dora
A japánoknak már van forgatókönyvük arra az esetre, ha eltűnnének a méhek
Világszerte rohamosan csökken a méhek száma, így értelemszerűen a méz is kevesebb. Noha már most is léteznek mesterségesen beporzott növények, de legtöbbször csak a termés mennyiségének növeléséért, és csupán kis mennyiségben.

A jövőben azonban nagy szükség lehet a tevékenységre, ezért japán kutatók új ötlettel álltak elő a művi beporzással kapcsolatban. Különböző hatásfokú gépekkel, illetve mostanában már robotokkal is elvégeztetik azt a munkát, amely korábban a legyek, méhek és lepkék dolga volt. Még mielőtt el nem kezdték tömegesen pusztítani azokat.

Az iScienceben megjelent tanulmányból megtudhatjuk, hogy a megfelelően előkészített szappanbuborék is alkalmas lehet a virágok sikeres beporzására. A robotika mellett az anyagtudomány is helyet kap, hogy közös erővel próbáljanak olyan eszközt kitalálni, melynek segítségével emberi beavatkozás nélkül eljut a virágokig, megfelelő kémiai zselé vagy oldat segítségével pedig behinti a virágokat a pollenszemcsékkel. Az anyagtudományi rész már korábban felbukkant kutatásokban, különböző, a pollenszemcséket vonzó, így azokat megtapadásra késztető folyadékok tervezésével. A folyadékok kémiai tulajdonságai nagyban hasonlítanak a szappanbuborékokéhoz, ebből indult ki a mostani kutatás. Hiszen a buborékok nem károsítják a növényeket, könnyűek, rugalmasak és lágyak, mégis elég erősek a pollen szállításához. Nem utolsó sorban olcsó, környezetbarát alapanyagokból is elkészíthető és könnyen lebomlik. A japánok első körben körte és liliom beporzásával kísérleteztek, buborékfújó gép és a buborék-oldatba kevert pollen segítségével, különböző felületaktív anyagok hozzákeverésével. Kiderült, hogy egyes anyagok és a pollenszemcsék nem kompatibilisek egymással, a szemcsék bizonyos koncentráció esetén ugyanis megakadályozták a buborék kialakulását, így pontosan be kellett állítani, hogy mennyi felületaktív adalék és mennyi pollen jusson az oldatba az optimális buborékért.

Érdekes módon erre egy egyszerű babasampon-alapanyag bizonyult a legalkalmasabbnak.

Szintén fontos adalékokat jelenthetnek az olyan elemek, mint a kalcium, a bór, a kálium, a magnézium, mivel ezek javítják a pollenszemcsék pollencső képzését. A pollencső segítségével a virágpor genetikai alkotóelembe zavartalanul bejuthat a növényi petesejtekbe, elvégezve a megtermékenyítést. A terepi kísérletek során a körtevirágoknál elvégzett buborékos beporzást úgy ellenőrizték, hogy a buborék által érintett virágokat megjelölték, majd másnap mikroszkóp alatt vizsgálták, hogy a pollenszemcséből fejlődő pollencső meddig jutott, ha egyáltalán kialakult. Mint kiderült, a módszer alkalmas a mesterséges beporzásra, így a következő kísérletben már nem avatkoztak bele a növények fejlődésébe. A virágokból fejlődő gyümölcskezdemények fejlődésének üteme és mérete nagyjából megegyezett a normál módon beporzottakkal, és a sikeresség nem függött attól sem, hogy kettő vagy tíz buborék landolt-e az adott virág bibéjén. Az alábbi fotó szemlélteti a buborékos beporzást:

Az ecsettel beporzott virágok és a buborékkal beporzottak azonos arányban, kilencvenöt százalékban adtak gyümölcsöt, míg a beavatkozás nélküliek ötvennyolc százalékban.

Plusz érdekesség, hogy a kézi beporzásnál szükséges pollen (ezerhétszáznegyvenhét milligramm) mennyiségének elenyésző töredéke elegendő volt a buborékos megoldásnál (0,06 milligramm), ami ugyancsak költséghatékonnyá teszi a folyamatot, hiszen a pollen előállítása, begyűjtése szintén munkaigényes folyamat. A kutatók a drónra erősített, automata buborékfújót is kipróbálták, melynek során speciális stabilizátorral kevert folyadékból készült a buborék, hogy a drón rotorja kavarta szél ne akadályozza a buborékképződést. A kísérlet végére megállapították, hogy

csak a lassan mozgó drónnal lehet megfelelő beporzást végezni, a két m/s sebesség esetében a vizsgálatban használt liliomok kilencven százalékát sikeresen beporozta a drónos buborékfújó.

Az egyik legnagyobb hátrány ugyanakkor, hogy már a legkisebb szélmozgás is eltéríti a szappanbuborékot, így ezt a beporzást leginkább csak zárt térben lehetne alkalmazni, például üvegházakban, nem pedig szabadtéri gyümölcsösökben. (Ki tudja, a jövőben talán előállnak majd egy technológiai fejlesztéssel, amely a szél problémáját megoldja.) Végeredményben azért mégiscsak a természetes beporzók munkája a legjobb, így amíg van mit megmenteni a méhek, legyek, bogarak, lepkék és más beporzók sokaságából, addig inkább az ő megóvásukra kellene koncentrálnunk, hogy a jövő ne a mesterséges beporzásról szóljon.

(Fotó: Pixabay, iScience)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.