A japánoknak már van forgatókönyvük arra az esetre, ha eltűnnének a méhek

2020 / 06 / 30 / Perei Dóra
A japánoknak már van forgatókönyvük arra az esetre, ha eltűnnének a méhek
Világszerte rohamosan csökken a méhek száma, így értelemszerűen a méz is kevesebb. Noha már most is léteznek mesterségesen beporzott növények, de legtöbbször csak a termés mennyiségének növeléséért, és csupán kis mennyiségben.

A jövőben azonban nagy szükség lehet a tevékenységre, ezért japán kutatók új ötlettel álltak elő a művi beporzással kapcsolatban. Különböző hatásfokú gépekkel, illetve mostanában már robotokkal is elvégeztetik azt a munkát, amely korábban a legyek, méhek és lepkék dolga volt. Még mielőtt el nem kezdték tömegesen pusztítani azokat.

Az iScienceben megjelent tanulmányból megtudhatjuk, hogy a megfelelően előkészített szappanbuborék is alkalmas lehet a virágok sikeres beporzására. A robotika mellett az anyagtudomány is helyet kap, hogy közös erővel próbáljanak olyan eszközt kitalálni, melynek segítségével emberi beavatkozás nélkül eljut a virágokig, megfelelő kémiai zselé vagy oldat segítségével pedig behinti a virágokat a pollenszemcsékkel. Az anyagtudományi rész már korábban felbukkant kutatásokban, különböző, a pollenszemcséket vonzó, így azokat megtapadásra késztető folyadékok tervezésével. A folyadékok kémiai tulajdonságai nagyban hasonlítanak a szappanbuborékokéhoz, ebből indult ki a mostani kutatás. Hiszen a buborékok nem károsítják a növényeket, könnyűek, rugalmasak és lágyak, mégis elég erősek a pollen szállításához. Nem utolsó sorban olcsó, környezetbarát alapanyagokból is elkészíthető és könnyen lebomlik. A japánok első körben körte és liliom beporzásával kísérleteztek, buborékfújó gép és a buborék-oldatba kevert pollen segítségével, különböző felületaktív anyagok hozzákeverésével. Kiderült, hogy egyes anyagok és a pollenszemcsék nem kompatibilisek egymással, a szemcsék bizonyos koncentráció esetén ugyanis megakadályozták a buborék kialakulását, így pontosan be kellett állítani, hogy mennyi felületaktív adalék és mennyi pollen jusson az oldatba az optimális buborékért.

Érdekes módon erre egy egyszerű babasampon-alapanyag bizonyult a legalkalmasabbnak.

Szintén fontos adalékokat jelenthetnek az olyan elemek, mint a kalcium, a bór, a kálium, a magnézium, mivel ezek javítják a pollenszemcsék pollencső képzését. A pollencső segítségével a virágpor genetikai alkotóelembe zavartalanul bejuthat a növényi petesejtekbe, elvégezve a megtermékenyítést. A terepi kísérletek során a körtevirágoknál elvégzett buborékos beporzást úgy ellenőrizték, hogy a buborék által érintett virágokat megjelölték, majd másnap mikroszkóp alatt vizsgálták, hogy a pollenszemcséből fejlődő pollencső meddig jutott, ha egyáltalán kialakult. Mint kiderült, a módszer alkalmas a mesterséges beporzásra, így a következő kísérletben már nem avatkoztak bele a növények fejlődésébe. A virágokból fejlődő gyümölcskezdemények fejlődésének üteme és mérete nagyjából megegyezett a normál módon beporzottakkal, és a sikeresség nem függött attól sem, hogy kettő vagy tíz buborék landolt-e az adott virág bibéjén. Az alábbi fotó szemlélteti a buborékos beporzást:

Az ecsettel beporzott virágok és a buborékkal beporzottak azonos arányban, kilencvenöt százalékban adtak gyümölcsöt, míg a beavatkozás nélküliek ötvennyolc százalékban.

Plusz érdekesség, hogy a kézi beporzásnál szükséges pollen (ezerhétszáznegyvenhét milligramm) mennyiségének elenyésző töredéke elegendő volt a buborékos megoldásnál (0,06 milligramm), ami ugyancsak költséghatékonnyá teszi a folyamatot, hiszen a pollen előállítása, begyűjtése szintén munkaigényes folyamat. A kutatók a drónra erősített, automata buborékfújót is kipróbálták, melynek során speciális stabilizátorral kevert folyadékból készült a buborék, hogy a drón rotorja kavarta szél ne akadályozza a buborékképződést. A kísérlet végére megállapították, hogy

csak a lassan mozgó drónnal lehet megfelelő beporzást végezni, a két m/s sebesség esetében a vizsgálatban használt liliomok kilencven százalékát sikeresen beporozta a drónos buborékfújó.

Az egyik legnagyobb hátrány ugyanakkor, hogy már a legkisebb szélmozgás is eltéríti a szappanbuborékot, így ezt a beporzást leginkább csak zárt térben lehetne alkalmazni, például üvegházakban, nem pedig szabadtéri gyümölcsösökben. (Ki tudja, a jövőben talán előállnak majd egy technológiai fejlesztéssel, amely a szél problémáját megoldja.) Végeredményben azért mégiscsak a természetes beporzók munkája a legjobb, így amíg van mit megmenteni a méhek, legyek, bogarak, lepkék és más beporzók sokaságából, addig inkább az ő megóvásukra kellene koncentrálnunk, hogy a jövő ne a mesterséges beporzásról szóljon.

(Fotó: Pixabay, iScience)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.