Kína hivatalosan is bemutatta a JF-22 hiperszonikus eszközök tesztelésére alkalmas szélcsatornát. Habár érdekes a mellékesen látható anyahajó és hiperszonikus eszköz kombinációja is, maga a csatorna léte arra utal, hogy Kína igen komoly jövőt lát a hiperszonikus eszközökben – legyen szó akár polgári, akár katonai alkalmazásokról.

Oroszország egyébként szintén fontosnak tartja a hiperszonikus fejlesztéseket, de több szempontból Kína mögött kullog, ahogy a sikeres kísérletek számát tekintve az USA is.

Mint arról a The War Zone beszámol, a kínai kormány a közelmúltban az állami televízióban sugárzott videóban mutatta be a JF-22 hipersebességű szélcsatornát, amely szerintük a világon a legerősebb. A szélcsatornát arra használták, hogy egy anyahajó repülőgépről egy légből induló űrrepülőgép méretarányos elválasztási tesztjét végezzék el. A csatorna rendlekezik egy nagy sebességű ferde robbanóhullámú motorral vagyis schramjettel is, amely akár 30 Mach sebességet is képes szimulálni.

A JF-22 szélcsatornát, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia Mechanikai Intézete fejlesztett ki, 2018-ban kezdték el építeni, és a közelmúltban átesett az általános használatra szánt "átvételi ellenőrzésen". A szélcsatorna körülbelül 167 méter hosszú, a tesztkabin pedig körülbelül 4 méter átmérőjű.

A felvételek egy űrrepülőgép és egy anyahajó koncepcióját mutatták be, amely egy kétlépcsős űrpályára állító rendszerhez hasonlít, ahol az anyahajó repülőgép nagy magasságba viszi az űrhajót, mielőtt azt saját hajtóművével, gyakran rakétamotorjával felbocsátaná az űrbe. A hasonló rendszerek jelentősen csökkenthetik a műholdindítás költségeit is.

Kína aktívan törekszik a hiperszonikus fegyverekkel kapcsolatos képességek növelésére, és a JF-22 szélcsatorna várhatóan támogatja a hiperszonikus repülőgépek és fegyvertervek fejlesztését. A szélcsatorna elődje, a JF-12 szerepet játszott a DF-ZF hiperszonikus boost-glide jármű tesztelésében, amelyből a működőképes DF-17 hiperszonikus rakéta fejlődött aztán ki.

Szakértők megjegyezték azt is, hogy Kína vezet Oroszországgal szemben a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében, tesztelésében és telepítésében, nagy hangsúlyt fektetve a beruházásokra és az infrastruktúrára. Mint azt Paul Freisthler, az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségének tudományos és technológiai vezetője a kongresszus tagjainak egy márciusi meghallgatáson elmondta:

“Miközben Kína és Oroszország is számos sikeres tesztet hajtott végre hiperszonikus fegyverekkel kapcsolatban, és valószínűleg működő rendszereket is telepítettek, Kína vezet Oroszországgal szemben mind a támogató infrastruktúra, mind pedig a rendszerek számának tekintetében.”

Kína ráadásul számos sikeres hiperszonikus tesztet hajtott végre, lényegesen többet, mint az Egyesült Államok. 2021-ben a légierő egyesített vezérkari főnökeinek alelnöke, John Hyten tábornok azt mondta, hogy Kína „több száz” hiperszonikus tesztet hajtott végre az elmúlt öt évben, míg az Egyesült Államok mindössze kilencet.

A JF-22 szélcsatorna működés közbeni videója bemutatja Kína bővülő nagysebességű tesztinfrastruktúráját, jelezve az ország erős ambícióit a fejlett repülőgép-technológiák, köztük a hiperszonikus képességek terén. Magát a katonai jellegű hiperszonikus technológiát azonban több kritika is éri, melyekről korábban mi is írtunk:

Tényleg olyan veszélyes az oroszok által Ukrajnában bevetett hiperszonikus fegyver? Ukrajna lehet az egyik első ismert hadszíntér, ahol ilyen eszközt bevetettek, égető kérdés az is, hogy ezek szerint az oroszok tényleg olyan fegyverek birtokában vannak-e, amelyekkel megkerülhetik az USA légvédelmét? Illetve igaz-e bármi az egészből?

A fentebbi cikkünkben ismertettük azt a Scientific American cikket, amely a harci felhasználás oldaláról járja körül a hiperszonikus eszközöket. A tudósok úgy érveltek, hogy a hiperszonikus fegyverek fejlesztésével járó rengeteg nehézség nem is feltétlen éri meg, mivel – amennyiben interkontinentális töltetek célba juttatásáról van szó – ezek annyival nem is hatékonyabbak a jelenlegi hordozóknál. Sokszor azért tűnnek az összehasonlítások lenyűgözőnek, mert a mérleg másik serpenyőjébe hangsebesség alatti eszközök kerülnek, és bár a hiperszonikus eszköz valóban képes úgymond megkerülni a radart, műholdakról azonban az említett infravörös jel jól érzékelhető – erre az elemzések alapján már a jelenlegi amerikai és orosz rendszerek is képesek. Sőt az L3Harris Technologies és a Northrop Grumman épp közösen fejlesztenek egy kifejezetten ilyen eszközöket érzékelő rendszert. Az eszközök sebessége miatt azonban fokozódhat a téves riasztások miatti “végzetesen hibás döntések” meghozatalának az esélye.

A War Zone cikkírója szerint viszont a hiperszonikus technológiai fejlődésnek ez a megnyilvánulása jelentős hatással lehet mind a polgári, mind a katonai alkalmazásokra, és potenciálisan forradalmasíthatja az űrkilövő és a hiperszonikus fegyverrendszereket is.

(Kép: képek, amelyek egy űrrepülőgépet és egy anyahajó-tervet mutatnak be egy szélcsatornában 2019-ben -- nem tudni, hogy ugyanez a koncepció szerepel-e a mostani videóban is, forrás: CAAA)