A különböző atombombák pusztításait Magyarországon mutatja ez a térkép

2023 / 11 / 15 / Felkai Ádám
A különböző atombombák pusztításait Magyarországon mutatja ez a térkép
Az USA ismét új atombombát fejleszt – ennek kapcsán lett ismét aktuális a NUKEMAP, a térkép, amelyen megtekinthetjük a különböző eszközök pusztítását. Lássuk, mi történne Magyarországon, ha a fővárost különböző erejű atombombák találnák el!

Az amerikai Védelmi Minisztérium az Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával közösen jelentette be egy új nukleáris gravitációs bomba, a B61–13 kifejlesztését, válaszul a 2022-es Nuclear Posture Review-ban körvonalazott biztonsági fenyegetésekre. A B61–13 bizonyos meglévő B61–7 bombákat helyettesít, és modern repülőgépekkel szállítható, így további lehetőségeket kínál bizonyos katonai célpontok ellen.

Habár elvileg tehát a bomba nem növeli a nukleáris fegyverek számát, és egy stratégiai kiértékelés szüksége eredménye, a kutatók mégis aggodalmaiknak adtak hangot a B61-13 szükségessége miatt. Az új bombával kapcsolatos problémákat két főbb pontban lehet összefoglalni: egyrészt nem biztos, hogy tényleg szükség van rá, mivel inkább tűnik egy poltikai alku eredményének, mint tényleges, stratégiai lépésnek. Az új bombával ugyanis megvalósulhatna azon B83–1 bombák leszerelése, amely lépés eddig a védelmi politika keményvonalasainak a jelentős ellenkezésével járt. Ugyanakkor egy ilyen új bomba fejlesztése és telepítése ellenséges szándékra is utalhat a külső szemlélők számára, független a hangoztatott indoklástól. Minderről részletesebben a lenti cikkünkben írtunk:

Az USA új nukleáris „gravitációs bombát” épít Az új bomba egy régebbi bombát váltana le, így nem emelné a nukleáris arzenál számát. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint ennek ellenére ez egy „furcsa” lépés, ami komoly aggályokat vet fel.

Ennek megfelelően ismét aktuális lehet Alex Wellerstein professzor bombarobbantós szimulációja (ide kattintva érhető el), habár ebben az új bombák még nem szereplnek, de ahhoz hasonlóak igen. A térképen könnyen áttekinthetjük tehát, hogy egy atombomba ledobása milyen károkat okozna a mi városunkban – esetünkben tehát Budapest lett a célpont.

A pusztítási területeket belülről kifelé tartó körökkel ábrázolja a térkép, eszerint tehát a robbanás központjától kifelé haladva a következő következményekkel szembesülnénk:

Tűzgömb

A nukleáris tűzgolyó maximális mérete; a talajkárosodás mértéke a detonáció magasságától függ. Ha földet ér, a radioaktív csapadék mennyisége jelentősen megnő. Bármi, ami a tűzgömbön belül található, az lényegében elpárolog.

Erős robbanási terület

20 psi túlnyomásnál az erősen épített betonépületek súlyosan megsérülnek vagy akár összedőlnek; a halálos áldozatok száma megközelíti a 100%-ot. Ezt a területet gyakran használják viszonyítási alapként a városokban keletkezett súlyos károk egymáshoz méréséhez.

Mérsékelt robbanási terület

5 psi túlnyomásnál a legtöbb lakóépület összedől, a sérülések általánosak, a halálesetek itt is széleskörűek. Nagy az esélye annak, hogy tűz üssön ki a kereskedelmi és lakóépületekben, és az így megrongálódott épületeknél nagy a tűz továbbterjedésének a veszélye is. Gyakran használják mérsékelt városi károk mércéjeként.

Hősugárzás

A harmadfokú égési sérülések az egész bőrrétegre kiterjednek, de gyakran fájdalommentesek, mert elpusztítják a fájdalmat érző idegeket is. Súlyos hegesedést vagy rokkantságot okozhatnak, és amputációt igényelhetnek.

Könnyű robbanási terület

1 psi körüli túlnyomásnál az üvegablakok betörnek. Ez sok sérülést okozhat, mivel az emberek egy nukleáris robbanás villanását látva az ablakhoz sietnek (a villanás ugyanis gyorsabban halad, mint a lökéshullám). Gyakran használják viszonyítási alapként a városokban okozott könnyű sérülésekhez.

Sugárzási terület

500 rem ionizáló sugárdózis; valószínűleg halálos, körülbelül 1 hónapon belül; A túlélők 15%-a végül rákban hal meg a kitettség következtében.

A mi célpontunk most a város közepeként kezelt Margit-sziget, és első körben az USA legkisebb bombáját, a Davy Crockettet dobjuk le. Ez egy egyébként egy taktikai atombomba, amit a hidegháborúban fejlesztettek, és gyalogsági egységek lőtték volna ki. Ennek megfelelően a bomba ereje nem éri el az 1 kT-át sem, “mindössze” 20 tonna dinamittal ér fel a robbanás. Mint látható, a legkülső robbanási terület sem ér túl a Margitszigeten – bár a Duna nyilván szennyeződne.

Második bombánk szintén történelmi eszköz, a 15 kT-ás “Little Boy”, amit Hirosimára dobtak le a második világháborúban. Mint látható, ez már egészen brutális következményekkel járna:

 

A harmadik bomba már hasonlít az USA új bombájára a robbanóerő tekintetében, csak amíg a B61–7, amely jelenleg is része az USA areználjának, 340 kT-ás, a B61–13 360 kT-ás eszköz lesz. Így fest tehát az előbbi, a B61–7 pusztítása fővárosunkban:

Mint látható a pusztítás Pomázig is elér – nagyon nem egy precíziós eszközről beszélünk tehát.

Ez volt a világ legnagyobb bombája Kik és mikor készítették? És mi történt, amikor felrobbant?

Végül két érdekesség. Az első a történelmi Cár-bomba, amely végül “csak” 50 mT-ás lett:

Ez ledózerolná a fővárost, sőt északon a pusztítás átérne Szlovákiába is, míg délnyugaton Székesfehérvárt is érintené.

Az utolsó bomba pedig a történelem legnagyobb bombájánák szánt Cár-bomba eredeti terve, amely a végleges változathoz képes dupla akkora, 100 mT-ás robbanó erővel rendelkezett volna (a kép itt eléggé magáért beszél):

(Kép: Pixabay/WikiImages)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A kínai humanoid tud egy trükköt, amit még az embereknek is nehéz jól csinálni
A kínai humanoid tud egy trükköt, amit még az embereknek is nehéz jól csinálni
A robotról egyelőre nem lehet sokat tudni, de a felvételek tanúsága szerint a háztartási munkák jól mennek neki és ehhez hasonló, ház körüli teendők elvégzésére szánja a gyártó.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.