A Food & Wineban megjelent közleményükben olvashatunk arról a tizenkilenc felnőtt férfi részvételével készült – nem reprezentatív – kutatásról, melyet a Helsinki és a Kelet-Finnországi Egyetem munkatársai készítettek: a megfigyelés időszakában az önkénteseknek minden péntek este meg kellett jelenniük egy hotelszobában, ahol aztán áfonyalével kevert Koskenkorva Vodkát itattak velük. A fejadagokat az alanyok egyéni testsúlyuk alapján kapták, Markus Metsala, a tanulmány egyik szerzője szerint éppen annyit, hogy ittas, de mégse holtrészeg állapotba kerüljenek. Ezután mindenki vagy placebót, vagy egy hatszáz, illetve ezerkétszáz milligramm L-ciszteint tartalmazó tablettát kapott.

A cisztein egy olyan aminosav, amit a szervezet maga is elő tud állítani. Főként az L-ciszteint az élelmiszer- és gyógyszeripar egyaránt alkalmazza: pékáruk esetében azért, mert kis mennyiségben megpuhítja a tésztát, ezáltal csökken az elkészítési idő. Ezen kívül különféle ízek előállításához is használják – amikor a cisztein valamilyen cukorral reagál -, ennek végeredményként ugyanis húsízű anyag keletkezik. Visszatérve a kísérlethez, a férfiaknak másnap be kellett számolniuk a tapasztalt tünetekről.

A legnagyobb dózisú L-ciszteint fogyasztók csak minimális fejfájást és émelygést érezték, a hatszáz milligrammot kapó alanyok pedig elviselhető közérzetről számoltak be. Míg az utolsó, placebós csoport cefetül érezte magát – olvasható a tanulmányban.

A felfedezés természetesen még további kutatásokat kíván, a szakemberek szerint ugyanakkor kezdésnek tökéletes, hiszen legalább már tudják, hogy hol keressék a másnaposság ellenszerét.

Mire képes a kókuszvíz, körte és lime keveréke?

A mumbai-i Vegyészeti Technológiai Intézet kutatói szerint nagyon is sokra, a kókuszvízből, körtéből és limeból készített ital ugyanis fokozhatja két, az alkohol lebontásáért felelős enzim aktivitását. (A legjobb hatás elérése érdekében sajt, uborka és paradicsom fogyasztását is ajánlják a furcsa kombó mellé.) Ellenben a kávéfogyasztást kifejezetten rossz ötletnek tartják, mivel az meghosszabbíthatja az alkohol lebomlási idejét. A zöld tea viszont csekély mértékben segítségünkre lehet.

A kutatók kísérleteztek gyümölcsökkel, zöldségekkel, gabonafélékkel fűszerekkel tejtermékekkel, és természetesen a kávé sem maradt ki a sorból, de érdekes módon végül a körte, a lime, a kókuszvíz, a sajt, a paradicsom és az uborka lettek a befutók. Mivel mindezt nem lehet összekeverni, ezért megpróbáltak reálisabb „gyógymódot” választani. Úgy döntöttek, hogy az a legjobb, ha ital készül az első három összetevőből (hatvanöt százalék körte, huszonöt százalék lime és tíz százalék kókuszvíz). Láss csodát, ez a mix valóban működött:

huszonhárom százalékkal, illetve hetven százalékkal növelte az említett enzimek aktivitását, azaz felgyorsította a másnaposság lecsengését.

Az ital mellé pedig sajt, uborka és paradicsom majszolását javasolják. A Current Research in Food Science folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt is említették, hogy az antioxidánsokban gazdag ételek szintén gyógyíthatják a másnaposságot, azonban egyelőre nincs tudományos bizonyítékuk ezen feltevés alátámasztására. Érdekességként említik, hogy például a citromnak jelentős hatása van az egyik enzim aktivitására, eközben azonban lelassítja a másikat. A narancsnál viszont éppen fordított a helyzet.

Mire esküdtek elődeink?

Az ókori rómaiak többek között azért viseltek virágkoszorút a fejükön, mert ettől várták a másnaposság elleni védelmet. (Ehhez ibolyát és pontosan meghatározott cserjék virágait használták.) Amennyiben a koszorú nem vált be, akkor fecskecsőrt égettek, aminek aztán elfogyasztották a hamuját, de az is előfordult, hogy különböző állatok belsőségeit ették megfőzve, de jellemzően inkább nyersen.

Ha pedig ez sem vált be, jöhetett a sült kanári egészben, bagolytojás nyersen vagy báránytüdő.

Az 1200-as évek Angliájának doktorai úgy vélték, hogy néhány bor túlságosan felmelegíti a vért, és ez betegíti meg másnapra az embert. A megoldás erre az lett, hogy a férfiaknak a heréjét, a nőknek pedig a mellét kellett sós ecettel kenegetni, és cukros káposztalé elfogyasztását is javasolták. Míg az oroszoknál az 1500-as években egy olyan, több szempontból is rendhagyó gyógymódot találtak ki, amivel egyszerre lehetett megsérteni a zsidó vallásúakat és örökre elvenni valaki kedvét az ivászattól: először is disznóhúst rejtettek egy zsidó vallású ember ágyába kilenc napra. A rohadt húst ezután porrá őrölték, majd megetették a másnapos személlyel. Feljegyzések szerint ekkor terjedt el “az iszákos ember úgy fordít hátat az alkoholnak, ahogyan a zsidó vallású a disznóhúsnak” közmondás.

(Fotó: Pixabay)