A JAMA Network Openen publikált tanulmányról a The New York Times számolt be, és a végkövetkeztetés szerint a mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztás a vizsgált középkorú, vagy annál idősebb alanyoknál csökkenti a szellemi hanyatlás esélyét. Ezzel a mostani tanulmány betagozódik szépen az eddigiek sorába, melyek egy része szerint az alkohol jó hatással is lehet az agyunkra, egy másik része pedig éppen hogy nagyon is ártalmas.

Ezt a mostani kutatást húszezer emberen végezték, akiket kilenc éven át követtek. A tudósok három szempontból tesztelték az agyfunkciók alakulását: általános szellemi állapot, szótalálás és szókincs.

Mindhárom vizsgált területen a teljesen absztinensekhez képest jobban teljesítettek azok, akik keveset vagy mérsékelten ittak. Sőt még azoknak is lassabb volt a szellemi hanyatlásuk mértéke, akik csak korábban ittak, mint akik az egész életükben nem fogyasztottak alkoholt. Persze nyilván nem egyértelmű, hogy mit tekintünk „mérsékeltnek”, de a tanulmány készítői a határt nők esetén heti nyolc vagy annál kevesebb pohár szeszes italban, férfiaknál pedig legfeljebb heti tizenöt pohárban húzták meg.

A tanulmányban figyelembe vettek olyan faktorokat is, mint a dohányzás, családi állapot, képzettség, krónikus betegségek vagy a testtömeg index, ám mindennek ellenére ez továbbra is egy megfigyeléses tanulmány, és mint ilyen, nem lehet ez alapján ok-okozati összefüggést felállítani.

Ahogy az esetleges jótékony hatás háttér fiziológiájáról sem derül ki semmi.

A kutatásvezető, Ruiyuan Zhang szerint amúgy legfeljebb a mérsékelt alkoholfogyasztás a javallott, azok, akik isznak, mint a kefekötő, csak rosszat tesznek az agyuknak. (Erre azért akad nem kevés empirikus példa akad mondjuk egy könnyed pesti séta alkalmával.)

A kutatásvezető hozzátette azt is, hogy az absztinenseknek sem kell ezután bezárkózniuk hátralévő életükre egy borospincébe, hiszen a szellemi hanyatlás megállításának egyéb, bizonyítottan hatásos módjai is ismertek: ilyen a testedzés és az olvasás például.

(Kép: Pixabay)