Tény és való, ha valaki felhajt pár pohárka alkoholt, a saját bőrén megtapasztalhatja, hogy hatására valami mégiscsak történik az agyban, különben miért beszélne félre, felejtene el dolgokat, vagy öntenék el hirtelen az érzelmek? Egyesek mindezt azzal magyarázzák, hogy "három sör tízezer agysejtet elpusztít." Valóban? Nos, nem egészen. Az alkohol, pontosabban az etanol vagy etil-alkohol ugyan valóban képes egyes sejteket, sőt egész mikroorganizmusokat kiírtani, éppen ezért használható tömény formában fertőtlenítésre. Alkoholfogyasztásnál a máj rögtön elkezdi lebontani az italt, ami nem megy egyik pillanatról a másikra, egy óra alatt ugyanis átlagosan hét-nyolc grammal képes megbirkózni. Ha a szervezet ennél gyorsabban jut utánpótláshoz, akkor az alkohol a véráramban kering, 'kivárja a sorát' mire eljut a májba, és többek között az agyba is. Ez a lerészegedés folyamata.

Na de mi történik sejtszinten?

Kutatások kimutatták, hogy a sejtek nem pusztulnak el, nem is károsodnak, csak az egymás közti kommunikációjuk sérül az alkohol miatt. Konkrétan a neuronok egyes receptorait arra készteti, hogy egy olyan szteroidot állítsanak elő, ami akadályozza az információtárolást.

Súlyosabb esetekben annyira, hogy teljes filmszakadás történik, másnap pedig hiába keressük az elmúlt nap emlékkirakósának darabjait.

Kísérletek továbbá azt is bebizonyították, hogy az alkohol akkor sem öli meg az agysejteket, ha szó szerint lelocsolják őket vele, ami azért ritkán fordul elő a legvadabb lerészegedéseknél is. Sőt korábban már azt is kimutatták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás hosszú távon csökkenti az időskori agyi leépülés esélyét. Míg az idült alkoholisták esetén a kutatók arra jutottak, hogy náluk sem közvetlenül az alkohol felelős az agysejtek pusztulásáért, hanem az úgynevezett Wernicke-Korsakoff-szindróma, a B1-vitamin kóros hiánya, és az általános rossz táplálkozás, magyarán az alkoholizmus leggyakoribb velejárói.

Más kérdés azonban, hogy az alkohol gátolja a a tiamin felszívódását, így a szervezet nem kaphat elég B1-vitamint, ami viszont valóban az idegsejtek pusztulásához vezet.

Bár többnyire ez gyógyítható, hiszen az agysejtek képesek regenerálódni, egyes vizsgálatok szerint itt már fennáll az a szintű sérülés, ahol maradandó agykárosodásról beszélhetünk. A nagymértékű alkoholfogyasztás az újabb agysejtek termelődését is megakadályozza, így ha közvetlenül meg nem is öli őket, a megújulásukat gátolja.

Tényleg ellazít a szeszes ital?

Dr. Michael Sayette pszichológus, a Pittsburghi Egyetem munkatársa az Elemental magazinnak nyilatkozott az alkohol stresszoldó hatásáról, amit szerinte nemcsak a páciensek, de az orvosok többsége is tényként kezel. A szeszes italok ezen tulajdonságát már a görögök is leírták a Krisztus előtti hatodik században, dr. Rajita Sinha, a Yale stresszkutató központjának igazgatója pedig valóságtartalmat lát a hiedelem mögött: az alkohol ugyanis fájdalomcsillapító hatással bír, és képes tompítani a szervezet stresszes helyzetekre adott reakcióját. Segíti a gamma-aminovajsav (GABA) néven ismert neurotranszmitter munkáját, ami gátló funkciót lát el a központi idegrendszerben. De más kutatások is bizonyították az alkohol idegnyugtató hatását, köztük egy 2011-es amerikai kísérlet, amiben az alanyokkal nyilvános beszédet mondattak. A szereplés után szervezetükben jócskán megugrott a stresszhormonként ismert kortizol szintje, azonban azoknál, akik két pohár italt fogyasztottak miután lesétáltak a pódiumról, jóval kevésbé volt észlelhető ez a változás. Egy másik, 2009-ben készült kutatás szerint pedig tompábban reagálnak az elektrosokkra azok, akiknek a vérében 0,08 százalék alkoholt mutattak ki. Azt is bizonyították már tudományosan, hogy az alkohol hasonlóan befolyásolja az úgynevezett GABA-nak a működését, mint bizonyos szorongáscsökkentők: mint a válium és a xanax.

A dolog mégsem olyan egyszerű, mivel egyénenként változó, mennyire hat valakire az alkohol-mondja Sayette.

Mindenkinek más az ingerküszöbe, így az alkohol teljesen másképp hat egy olyan szervezetre, ami már hozzászokott a rendszeres fogyasztás, mint egy azokéra, akik csak alkalmanként vagy először nyúlnak a pohárhoz. Ahogy az sem mindegy, milyen mennyiségben és mennyire gyakran fogyasztunk alkoholt. Kutatások szerint a hosszú távú, mértéktelen italozás nyugtatás helyett drasztikusan megemeli a kortizolszintet, és azzal együtt a pulzusszámot és a vérnyomást is.

A szakember szerint a hozzászokás nem egyéb, mint egy ördögi kör, amiben egymást táplálja a szorongás, a stressz és az alkoholfüggőség.

Minél többet és minél gyakrabban iszik valaki, agya annál inkább megszokja az alkohol kiváltotta nyugtató hatásokat, így egyre többet és többet kell innia a várva várt lazuláshoz. Amikor pedig nem iszik, egyre idegesebbnek, feszültebbnek érzi magát, amit csak itallal képes megszüntetni. Sayette szerint pusztán az alkohol ellazító hatása színtiszta pszichológia: ha egy nehéz nap után kitöltjük magunknak a bort, lehuppanunk a kanapéra, bekapcsoljuk a háttérzenét, akkor a tudatalattink az italt és az ivást a nap végi kikapcsolódással társítja, amitől tényleg úgy érezhetjük, hogy ellazultunk.

(Fotó: Pixabay)