Az Applied Physics (AP) egy független tudósokból és mérnökökből álló csoport, amely cégeknek és kormányoknak egyaránt ad tanácsot tudományos és technológiai kérdésekben kereskedelmi és humanitárius alkalmazásokhoz. Az AP kutatói most egy új módszert fejlesztettek ki a földönkívüli járművek gravitációs hullámok segítségével történő észlelésére. Mint azt a csapat a honlapján írja:

„Kimutattuk, hogy a Lézer Interferométer Gravitációs Hullám Obszervatórium (LIGO) hatékony eszköz a földönkívüli intelligencia keresésében. A LIGO azon képessége, hogy észleli az ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait, megnyitja az ajtót a Gyors és/vagy Masszívan Gyorsuló űrhajók (vagyis RAMAcraft) észlelése előtt is.

Míg a korábbi rádiókeresések csak több tízezer közeli csillagot vizsgáltak meg ilyen földönkívüli tevékenységre, a LIGO a Tejút mind a 10 a 11-en mennyiségű csillagát képes megvizsgálni, hogy hiperhajtóművek (warp drive) után kutasson. Eredményeink lehetővé teszik a meglévő gravitációs hullámokat észlelő obszervatóriumok számára, mint amilyen például a LIGO, a Virgo és a KAGRA, hogy azonnal keressenek bizonyítékot a RAMAcraftra, így ezek az obszervatóriumok az első RAMAcraft észlelő és bemérő (Detection And Ranging/RAMADAR) eszközökké válnak. A jövőbeli obszervatóriumok, mint például a DECIGO és a Big Bang Observer (BBO), százszor érzékenyebbek lesznek, mint a LIGO a RAMAcraft észlelésére, ami milliószorosára növeli a RAMADAR keresési mennyiségét. Ez pedig már lehetővé teszi azt is, hogy galaxisok ezreit vizsgáljuk meg a fejlett technológia után kutakodva.”

A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) egy lézer interferométerrel gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati obszervatórium, melynek célja mindebből következően a gravitációs hullámok közvetlen megfigyelése. A LIGO két különálló, de egy obszervatóriumként működtetett létesítményből áll – ezek az USA-ban találhatóak, de egymástól 3000 kilométerre helyezkednek el. Az obszervatórium először 2015. szeptember 14-én tudott a gyakorlatban is gravitációs hullámokat kimutatni – ekkor két összeolvadó fekete lyukat érzékelt. Közben Európában is létesült egy interferométer (Virgo) – így a gravitációs hullámok forrásának a meghatározása még pontosabb lett.

A Classical and Quantum Gravity folyóiratban megjelent „Introducing Physical Warp Drives” című tanulmányukat követően az Applied Physics tudósai úgy vélik, hogy képesek lesznek mérni azokat a finom gravitációs torzulásokat, amelyeket a földönkívüli járművek hagynak maguk után. Mivel a gravitációs hullámok sokkal kevésbé gyengülnek, mint a rádió- vagy optikai jelek, ezért ezek technológiai lenyomatként ideálisak lehetnek az univerzum áthatóbb letapogatására. Mint az Gianni Martire, az Applied Physics vezérigazgatója elmondta:

„Ez az új módszer nem korlátozódik az elektromágneses jelek hagyományos tartományára; így már megvan a képességünk a Tejútrendszer mind a 10 a 11-en mennyiségű csillagának a szondázására, és hamarosan több ezer galaxist is megvizsgálhatunk.”

A Carnegie Mellon Egyetem tudósaival együttműködve az AP az első gépi tanuláson alapuló modellt is kifejleszti, amely elég érzékeny lesz ahhoz, hogy észlelje a szóban forgó jeleket, és megkülönböztesse őket a háttérzajtól. Mint azt az AP egyik munkatársa hozzáteszi:

„Jelenleg a módszereink a RAMAcraft űrhajók általános osztályára vonatkoznak távol a Földtől. Reméljük, hogy a jövőben a módszert áthangolhatjuk az otthonunkhoz közelebb eső kisebb objektumokra is.”

(Kép: Pixabay/misterfantastic)