A NASA régóta kísérletezik űrben termesztett zöldségek fejlesztésével, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén retket, salátát, kínai kelt és vöröskáposztát is neveltek már, a tapasztalatok szerint pedig a növények megfelelően növekednek mikrogravitációs környezetben és a földi kórokozók hiánya miatt még tisztábbak is hagyományos társaiknál. Tavaly október végén az Expedition 66 tagjai megkóstolták az első chilipaprikákat is, amelyeknek a Kennedy Űrközpontban elvetett magjait a Plant Habitat-04 projekt keretében juttatták fel az ISS laboratóriumába.

Ezeknek a paprikáknak az alaptípusait alapos vizsgálatok után választották ki, az űrbeli körülmények között ugyanis lényeges szempont a zöldségtermesztés során, hogy minél nagyobb terméshozammal, minél kisebb helyen növekedő fajtákat ültessenek, mivel a cél az, hogy a hosszú ideig az űrben tartózkodó, például Hold vagy Mars küldetésekre induló asztronauták megfelelő vitaminellátását biztosítsák akkor is, mikor az utánpótlásra nincs lehetőség. A kísérlethez egy hibridet, a NuMex ‘Española Improved’ paprikát használták, amelynek első szüretelésű termését az űrállomás lakói el is fogyasztották, a Földre visszaküldött minták a második termésekből kerültek ki.

A Debreceni Egyetemen a DE SPACE program során ugyanezt a NuMex 'Española Improved' típust hasonlították össze a magyar nemesítésű HES (Hungarian Enigma Sweet) fajtával, amelyet az egyetemen kísérleteztek ki és az eredmények szerint a HES bizonyos szempontból még jobban is teljesített, mint az amerikai paprika. A 'minél több termés minél kisebb helyen' követelménynek legalábbis az utóbbi felelt meg jobban, a magyar paprikák ugyanis a termések előállítására vannak optimalizálva, emiatt nem kell metszeni őket és nem keletkezik zöldhulladék a termesztésük során. Ezzel szemben a NuMex-ek sokkal több levelet és hosszabb szárat termeltek, így a vizsgálatok alatt kétszer kellett metszeni őket, hogy elférjenek a kisméretű kabinokban, amelyekben kontrollált körülmények között és automatizált módon megy végbe a növények felnevelése.

Az egyetem az erre a célra kialakított speciális űrkapszulát, a Capistront az Álmok Álmodói 20 kiállításon helyezte el, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Biodrome-jában is folytattak összehasonlító elemzés céljából kísérleteket. A Capistron űrpaprikáit április végén takarították be, az elkövetkező időben végzik majd el rajtuk a vizsgálatokat, a Biodrome-ban pedig már növekednek a Hydrospace paprikák is, amelyek szintén az űrbeli körülmények között végzett növénytermesztéssel kapcsolatos kutatásokat segítik elő.

"A magokat 3D nyomtatóval előállított, úgynevezett seedboxokba, a holdkőzetet részben imitáló, különleges földkeverékébe ültettük, amelyek 10 nap alatt csíráztak ki.

Az öntözőedényzetben az ioncserélt víz és a speciális tápoldat keveréke cirkulál folyamatosan, amelyet úgynevezett waterwicken, azaz vízkanócon keresztül juttatunk el a növényekhez. A folyamat teljesen automatizált. A zárt rendszert csakis biológiai módszerekkel tisztítjuk. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Biodrome-jában megvalósul a recirkulációs ököszisztéma, tehát a növényi nyersanyag előállítása a sejttől egészen a végtermékig, melléktermék, valamint hulladék nélkül, környezetkímélő módon folyik" - mondta el a Fári Miklós, a MÉK professzora, aki az egyetem zárt rendszerű növénytermesztési kutatócsoportját vezeti.

(Fotó: Debreceni Egyetem)

Megkapták okleveleiket Debrecenben az első magyar űrszakos katonák Az elmúlt években a fejlett országok és a nagyhatalmak sorra hozták létre űrhaderejüket. Bár Magyarországnak ilyen alakulata egyelőre nincs, a héten oklevelet szereztek a Debreceni Egyetemen "Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe" című tanfolyamán, az első magyar katonák.