A zöldségeket Kate Rubins, a NASA munkatársa, a projekt részvevője szüretelte, fogyasztásuk előtt azonban néhány levelet levágott, amiket visszaküldenek majd a Földre további vizsgálatok céljából. Hasenstein, Rubin, illetve Mike Hopkins űrhajós egyetértenek abban, hogy friss élelemhez jutni mikrogravitációs környezetben a legélvezetesebb dolog, ami történhet velük.

"Az űrállomáson nevelt retkek minden, a földi boltokban kapható zöldségnél tisztábbak" - magyarázza Hasenstein a UPI munkatársának.

A küldetésben öt asztronauta, kettő amerikai, kettő orosz és egy japán vett részt, érdekesség, hogy évek óta ők alkotják az ISS legnagyobb, a fedélzeten tudományos kísérleteket folytató legénységét.

Évente ezer tonna zöldség egy dán vertikális farmból A Koppenhága külterületén nyíló új vertikális gazdaságban évente csaknem 1000 metrikus tonna zöldség termelését kezdik meg. A létesítmény által felhasznált energia kizárólag szélenergiából termelődik, így az üzemeltetés teljesen szén-dioxid-semleges.    

Dave Reed, Techshot igazgatója szerint ugyanakkor az csupán véletlen egybeesés, hogy a kóstolás napja pont szilveszterre esett. Hozzátette: ettől függetlenül a zöldségek remekül néztek ki, összesen tizenkilencet neveltek, ebből kilencet az űrhajósok kaptak, a maradék tízet pedig lefagyasztják, majd a levelekkel együtt visszaküldik a Földre, szintén kutatási célból. A zöldségeket apró agyaglabdákban termesztették, amelyek egyszerre szolgáltak nedvességmegkötőként és trágyaként. Míg a kikelésükhöz szükséges fényt mesterségesen biztosították. (A termesztőkamrák a NASA Plant Habitat-02 kísérlet tartozékai.) Hogy mi lesz a következő mikrogravitációs környezetben termesztett zöldség, az leginkább a retkeken végzett vizsgálatok eredményeitől függ. Hasenstein mindenesetre reméli, hogy márciusban sikerül eljuttatni a Földre a lefagyasztott zöldségeket, és összehasonlítani azokat jól ismert, klasszikus társaikkal.

Az űrben gondozott zöldségek fogyasztása (illetve a termesztésük folyamata) fontos tudományos vizsgálat, emellett pszichológiai haszna is van. Egy űrhajós ugyanis minden nap ugyanazt az előre csomagolt ételt eszi az adott küldetés végéig, ami egy idő után komoly szervezeti erőpróba is. A frissen betakarított zöldség fogyasztása azonban jelentős energiát adhat a legénységnek. Az űrhajósokat időnként apró ételcsomagokkal segíti a NASA, melyekben kedvenc fűszereik mellett rágcsálnivalók is találhatók, a felküldött csomagok viszont ritkán, jellemzően egy-egy nagyobb szállítmány alkalmával jutnak csak el az ISS-re.

Legközelebb talán rukkolát rágcsálnak

Sőt, egy napon talán mi magunk is, az Európai Űrügynökség ugyanis még tavaly két kiló rukkolamagot küldött a Nemzetközi Űrállomásra, hogy megvizsgálják, hogyan hat a zöldségre a kozmikus sugárzás, illetve az utazás viszontagságai, majd visszaszállították őket a Földre, hogy meglássák, azalatt tönkrementek-e. Noha a magok százszor nagyobb sugárzásnak voltak kitéve, mint a Földön, mégis túlélték az űrkalandot: Nagy-Britanniában az űrből visszaérkezett zöldségeket iskoláknak adták, ahol a diákok 2016 óta figyelik a termények fejlődését. Az eddigi mérések alapján úgy tűnik, hogy bár a magoknak nem tett jót az út, így valószínűleg a növények emiatt lassabban fejlődnek földi társaikhoz képest, de életképesek maradtak, így előbb-utóbb talán idegen bolygókon is lehet majd zöldséget nevelni.

A rukkola elemzése során kiderült, hogy az űrben járt növények lassabban fejlődnek és gyorsabban tönkremennek a normális zöldségekhez képest, ám a magok életképesek maradnak. Jake Chandler, a londoni Royal Holloway egyetem biológusa szerint ennek tükrében elméletileg a zöldségtermesztés az űrben is lehetséges, de hosszabb távon csak akkor, ha valahogy megóvják a növényeket a sugárzástól. Sőt, még ez is csak félsiker lehet a Marsra vágyók számára: mint tudjuk, a kozmikus sugárzás az emberre is veszélyes, sőt tartós agykárosodást okozhat, károsítja a neuronokat, befolyásolja az űrhajósok ítélőképességét, stressztűrési képességét, gerincvelőjét is. A jövőbeli Mars-küldetések szempontjából azért is fontos a magok védelme, mert a vörös bolygón a növények ötször nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Az mindenesetre reményteli, hogy az űrt is megjárt saláta részletes elemzés után

emberi fogyasztásra alkalmasnak és táplálónak bizonyult, sőt több káliumot, cinket és nátriumot tartalmazott, mint a hétköznapi saláta.

Ahogy fentebb is írtuk, a NASA szerint a friss zöldség az űrhajósok testi és szellemi épségének egyaránt hasznos, ezért indította el Veggie nevű űrkertészeti programját is, melynek keretében különböző növényfajok viselkedését vizsgálják az űrben, a növekedésüket pedig lámpákkal irányítják. Az amerikai űrügynökség eddig háromféle salátával, kínai kellel, mustársalátával, vöröskáposztával és zinnia virágokkal kísérletezett, a növények pedig még az űrben is megfelelően fejlődtek.

További cikkek a Rakétán:

Üzemanyagcella spenótból, az igazi zöld megoldás A dolog normálisan indult, valaki, most épp egy tudós, vett némi spenótot a zöldségesnél, majd hazavitte, megmosta és kicsit megsózta. A folytatás az ami rendhagyóra sikerült, mivel nem a hétvégi ebéd hanem egy akkumulátor lett a végeredmény.

A NASA már most tudja, mit esznek majd az asztronauták 2030-ban Avatatlanoknak ez csupán részletkérdésnek tűnhet, pedig ha az űrhajósok élelmezése nem a terv szerint alakul, az a projekt végét jelentené, még mielőtt elkezdődhetett volna.

Mi történik, ha vérrög alakul ki egy asztronautánál? A kérdés nem elméleti, ugyanis az orvosi kontroll ellenére a napokban vérrögöt találtak a NASA egyik, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) küldetést teljesítő űrhajósának szervezetében.

(Fotó: Getty Images Hungary, PxHere)