Megszokhattuk, hogy egy nap a Földön 24 órából, vagyis 1440 percből, illetve 86 400 másodpercből áll, bár ez valójában csak az otthoni óráink működésére igaz - az, hogy mennyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a bolygó a tengelye körül a Naphoz viszonyítva, gyakran változik. A Szegedi Tudományegyetem által közzétett grafikon jól mutatja, hogy a Föld forgása már az 1950-es, 1960-as években is változékony volt: csak néhány ezredmásodperccel ugyan, de mégis módosult valamelyest a mozgás évről évre. A kutatók korábban már azt is kiszámították, hogy a régmúlt időkben, a prekambrium korának közép-proterozoikum szakaszában (sok száz millió évvel ezelőtt) egy jó időre, konkrétan egymilliárd évre csak 19 órás napok jutottak az akkori élőlényeknek, a napok hossza ugyanis “megrekedt” a Földre ható különféle erők kiegyenlítődésének következtében, amelyek stabilizálták a bolygó forgását. Érdekes módon, ez az időszak egybeesett az “unalmas milliárd” korával, amit a meglehetősen korlátolt biológiai fejlődés jellemzett.

Az időt minden addiginál pontosabban mutató céziumos atomórának 1955-ös bemutatkozása óta a szakértők a napok hosszát is egészen precízen tudják mérni és számon tartani: a feljegyzések alapján pedig az azóta eltelt évek legrövidebb napja a tavalyi évben, július 5-én volt: akkor 1,66 ezredmásodperccel kevesebb idő jutott egy napra, tehát ennyivel volt rövidebb a nap 86 400 másodpercnél.

A mai nap, azaz augusztus 5-e nem dönti meg a rekordot: ma körülbelül 1,25 ezredmásodperccel lesz rövidebb a nap a megszokottnál.

Július 22-én is volt már egy ennél nagyobb eltérés: az a nap 1,34 ezredmásodperccel sikerült rövidebbre. Az ilyen hajszálnyi különbségeket persze egy “átlagember” nem veszi észre, de a csillagászatban, a helymeghatározásban, vagy a számítógépek működésében például már lehet jelentősége az egészen apró eltéréseknek is, így a pontos időmeghatározás ezeken a területeken kulcsfontosságú.

Hogy jelenleg miért forog gyorsabban a Föld, az a tudósok számára sem egyértelmű, elvégre a bolygó mozgását számos tényező befolyásolja. Az egyik fontos aspektust a Hold távolsága jelenti: a Föld kísérője az idei évben a rövidebb napokon távolabb volt az egyenlítőtől, emiatt kisebb gravitációs erőt fejtett ki a Földre és csökkentette az árapály erőket, valamelyest felgyorsítva a bolygó forgásának sebességét. Ez azonban csak ideiglenes változást okozott, a hosszabb távú tendenciákat más faktorok határozzák meg, többek között a Föld folyékony külső magjának lassulása, ami a Föld többi részét gyorsabb forgásra ösztönzi.

(Forrás: Time and Date, Smitshonian Magazine, Space.com Fotó: Vilkasss/Pixabay)

Egyre gyorsul a Föld forgása, a kutatók pedig valami példátlanra készülnek Az Egyezményes Világidő már nem tartja a lépést a bolygó forgásával.