A Perseverance marsjáró egy hónappal ezelőtt kezdte meg felfelé tartó lassú útját a Mars Jezero-kráterének nyugati szélén, ahol a rover újfajta kőzetekre vadászik, miközben alaposan feltérképezi a környéket missziójának ötödik tudományos kampánya keretében. A rover 2021 februárjában érkezett a bolygóra, hogy mintákat gyűjtsön a Jezero területén, a mintákat később a Mars Sample Return küldetés során fogják eljuttatni a Földre további elemzések céljából. Ezalatt az idő alatt 25 tartályt töltött meg a 38-ból kőzetekkel, legutóbbi közülük, a júliusban talált Chevaya Falls, pedig különösen ígértesnek tűnik a marsi élet kutatásának szempontjából, mivel a kővel kapcsolatos megfigyelések arra utalnak, hogy a kő organikus összetevőket tartalmaz.

A Jezero-kráter peremére való feljutás nem a legegyszerűbb feladat a Perseverance számára, de a rover a NASA elmondása szerint kiváló formában van az eddigi közel 30 kilométeres út megtétele után is és az elmúlt 3 és fél év működése alatt minden felmerült problémát megoldottak a mérnökök, amivel a marsjáró szembesült. A Perseverance a Crater Rim Campaign során, szeptember 13-án (vagy marsi időben számolva az 1268-ik sol alatt) egy kietlennek és érdektelennek tűnő területen gurult keresztül, ami már a perem síkabb részén helyezkedett el, amikor felvételt készített több ott található kőzetről is. A képek átfésülése közben a NASA munkatársai azonban észrevettek egy közel sem érdektelen objektumot, egy követ, ami korábban nem látott mintázattal és textúrával rendelkezik.

Az egyedi kőzetet Freya Castle-ra keresztelték, egy, a Grand Canyonban található hegycsúcs után, és a Perseverance Mastcam-Z berendezésével alaposabban is megvizsgálták, hogy az elsőként készített, alacsony minőségű Navcam felvételeknél részletesebb képet kapjanak róla. Az elemzések után kiderült, hogy a körülbelül 20 centiméter átmérőjű, csíkos kőzet tényleg különlegesnek számít az eddig látott marsi képződmények között és minden bizonnyal messzebbről került a mostani helyére, mert a körülötte lévő kőzetektől jelentősen különbözik.

A Freya Castle fekete és fehér csíkjainak eredetét eddig nem sikerült tisztázni a limitált adatok és megfigyelési lehetőségek miatt, de a teóriák szerint két módon keletkezhettek: vagy vulkáni folyamatok következtében, vagy esetleg valamilyen metamorfózison ment át a kőzet. Ahhoz, hogy a kutatók ennél többet megtudjanak a kőről, alaposabban is meg kellene vizsgálniuk a Perseverance berendezéseivel, de a rover időközben már tovább haladt és nem fordulhat vissza az előző helyszínre. Amennyiben viszont a kőzet valóban magasabbról gördült le mostani helyére, lehetséges, hogy a marsjáró több, hozzá hasonló képződménnyel is találkozik majd hamarosan és fény derülhet a csíkok rejtélyére.

A Perseverance eddig is hosszú utat tett meg a Marson, amelynek állomásait a NASA interaktív térképén lehet megnézni, az elkövetkező időkben pedig még tovább folytatja küldetését. A rover működését eredetileg körülbelül egy marsi évre, azaz 687 földi napra (669 solra) tervezték, de jelenleg már 1281 sol óta tartózkodik a felszínen. Hogy mikor kerülhet sor mintákat a Földre szállító Mars Sample Return (MSR) megvalósítására, az viszont még kérdéses, a NASA idén tavasszal ugyanis a misszió újratervezését szorgalmazta, részben a hatalmas költségek, részben a túl távoli, 2040-es évekre csúszó időpont miatt. Az MSR akár 8-11 milliárd dollárt (2800-3900 milliárd forintot) is felemészthet, ha nem változtatnak a misszió menetén, a Perseverance-nek pedig csak a fejlesztése 2,2 milliárd dollárba került annak idején és a működési költségei napról napra növekednek.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU)