A Merkúr a Naprendszer legbelső, tehát a Naphoz legközelebbi bolygója, ami sok rejtélyt tartogat a csillagászok számára. Közvetlen megfigyelésére eddig ritkán nyílt lehetőség, mivel eddig mindössze két NASA misszió, a Mariner-10 és a MESSENGER küldetés során küldtek szondát a felszín közelébe, hogy részletes méréseket végezzenek, felvételeket készítsenek és adatokat gyűjtsenek a bolygóról. A két űrprogram során fény derült a Merkúr néhány meglepő jellemzőjére, a Mariner-10 során megfigyeléseket tettek például a bolygó mágneses mezejével és a rendhagyóan nagy tömegű belső maggal kapcsolatban, a Messenger pedig megerősítette azokat a feltételezéseket, ami szerint vízjég található a sarki kráterek mélyén.

A 2018-ban útnak indult japán-európai BepiColombo misszió lesz a következő küldetés, aminek köszönhetően a Merkúr újra látogatót kap és több mint egy évtized után újból szonda fog körülötte keringeni. A BepiColombo a transzfermoduljában két űreszközt, a JAXA MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) és az ESA MPO (Mercury Planetary Orbiter) egységet szállítja, amelyek 2027-ben kezdik meg a tudományos munkát a bolygó közelében. A misszió célja, hogy az eddigieknél alaposabban feltérképezzék az égitestet és tisztább képet kapjanak az eddig még megválaszolatlan kérdésekkel kapcsolatban. A misszió többek között segíthet tisztázni azt az öt rejtélyt, amelyet az ESA listája alapján a galériában foglaltunk össze.

A Merkúr öt nagy megoldatlan rejtélye

Miért sötét a Merkúr? Hol és hogyan keletkezett? És vajon tényleg van rajta víz?

Megnézem

(Fotó: NASA)