Ahogy arról a Futurism beszámolt, a Meta múlt héten több tanulmányt is közzétett, amelyekben egy olyan technológiát mutatnak be, amely egy agyi szkenner valamint egy mélytanulási AI modell segítségével képes pusztán az alanyok neurális jelei alapján megállapítani, hogy valaki milyen betűket üt le egy billentyűzeten. A Meta által kifejlesztett Brain2Qwerty modellen alapuló eljárás mintegy 80%-os pontossággal képes érzékelni a leütött betűket, amely már elegendő arra, hogy komplett modatokat legyenek képesek rekonstruálni vele.

Egy ilyen rendszer elvileg arra is alkalmas lenne, hogy az emberek pusztán gondolatok segítségével gépelhessenek, azonban ahogy arra a lap rámutat, a technológia a közeljövőben biztosan nem fog széles körben elterjedni. A Meta kutatói a kísérletekhez egy magnetoenkefalográfiai vizsgálatokhoz kifejlesztett gépet használtak, amelyből mindössze alig száz darab létezik az egész világon, az ára pedig kétmillió dollár, azaz 770 millió forint körül mozog. Az agyi aktivitás által létrehozott mágneses tér érzékelésére kifejlesztett gépet használni is csak egy speciálisan kialakított helyiségben lehet, hiszen ahhoz, hogy megbízható eredményeket adjon, teljesen ki kell zárni a Föld mágneses sugárzását.

Jean-Rémi King, a Meta agy és mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó csapatának vezetője szerint az eredmények így is rendkívül értékesek, hiszen az emberi agyműködés szabályainak pontos feltérképezése a gépi intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben is komoly segítség lehet. Hogy hogyan, az viszonylag könnyen belátható, hiszen a ChatGPT és az ehhez hasonló, generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó szolgáltatások alapját képező GPT, Gemini vagy éppen a Meta által fejlesztett Llama mind-mind nagy nyelvi modellek, így a fejlesztésük szempontjából kulcsfontosságú lehet annak az ismerete, hogy milyen folyamatok játszódnak le az emberi agyban, miközben a nyelvet használjuk.

A Meta eljáráshoz hasonló technológia kifejlesztésével több cég is foglalkozik, ám ezek nagy része úgynevezett invazív beavatkozást igényel, vagyis közvetlenül a tesztalanyok agyába beültetett implantátummal érzékelik a neurális jeleket. Bár ha az Elon Musk által életre hívott Neuralink és a területen érdekelt más cégek számításai bejönnek, akkor az is lehetséges, hogy a jövőben minden ember beültetett agy-számítógép interfészeket fog használni, a technológia jelenleg leginkább csak azoknak lehet vonzó, akik valamilyen neurális betegség vagy egyéb ok miatt nem tudják a hagyományos módon kezelni a digitális eszközöket.

2023 végén egyébként a Sydney-i Műszaki Egyetem is bemutatott a Metáéhoz hasonló eredményeket, ők ráadásul a "gondolatolvasást" egy sokkal olcsóbb EEG-sisakkal valósították meg, ám az is igaz, hogy az általuk kifejlesztett eljárás az akkori eredmények szerint csak mintegy 40%-os pontossággal működött.

A gondolatolvasó mesterséges intelligencia szinte hajszálpontosan képes rekonstruálni, amit látunk A holland Radboud Egyetem kutatóinak nem mindennapi áttörést sikerült elérniük a vizuális ingerek dekódolásában, ami akár a vakság kezelésében is egészen új lehetőségeket nyithat.