Az üvegházhatású gázok kulcsfontosságú jellemzője – különösen a globális felmelegedés összefüggésében - az a képességük, hogy felfogják a hőt a légkörben. Tipikus példa erre a két legnagyobb mennyiségben előforduló gáz, a szén-dioxid és metán is. A földgáz fő alkotóeleme a metán, és koncentrációja a légkörben több mint kétszeresére nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest. Ez a gáz kibocsátások tekintetében a szén-dioxid után közvetlenül, a második helyen áll, ugyanakkor hőtároló képessége nagyobb, ennek eredményeképpen

a metán 84-szer nagyobb hatással van a globális felmelegedésre, mint a szén-dioxid.

Az Európai Parlament az EU országaival 2022 végén kötött megállapodásokat több olyan kulcsfontosságú jogszabályról, amelyek a „Fit for 55 in 2030” csomag részét képezik, amely az Unió terve az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentésére 2030-ra az 1990-es szinthez képest, összhangban az európai klímatörvénnyel. Az úgynevezett európai zöld megállapodás hosszútávon a zöld átállás folyamatának az Unióban való beindítását és végső soron a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását hivatott biztosítani. Az uniós metánkibocsátás 19 százalékát a bányák, olajkutak, földgázkitermelő üzemek, vagyis az energiaágazat okozza, de a gáz légkörbe juttattásában jelentős része van a hulladékkezelésnek és a mezőgazdaságnak is.

Amellett, hogy a bányáknak és kutaknak szigorú követelmények mentén kell majd figyelniük és vizsgálniuk a lehetséges metánszivárgást, és azonnal intézkedniük kell majd a megszüntetésükről, az új szabályozás két bevett ipari gyakorlatot és megtilt, illetve korlátoz.

Tilos lesz a lefúvatás, ami az el nem égetett metán légkörbe való kieresztését jelenti.

Ez a kibocsátás lehet szándékos (pl. kútkészítés, csővezeték- és tartálykarbantartás okán) és működési zavar eredménye is. A fáklyázást, vagyis a metán szabályozott égetését is megtiltja az új szabályozás. Ezt jelenleg gazdaságossági vagy biztonsági okokból teszik, egy speciálisan erre tervezett berendezéssel. A lefúvatás metánt szabadít fel, így ez rosszabb gyakorlatnak minősül, mint a fáklyázás, de az utóbbi sem kedvező, ugyanis a metánt szén-dioxiddá és vízzé alakítja. Ezek a tilalmak már a rendelet hatálybalépésekor alkalmazandóvá válnak. Amennyiben a tilalom érvényesítése további követelmények, például egy engedélyezési eljárás miatt nem lehetséges, vagy ha valamely eszköz beszerezhetetlensége rendkívüli késedelmet eredményez, a tilalom érvényesítése legfeljebb két évvel elhalasztható.

A stratégia egyik prioritása a metánkibocsátás mérésének és a vonatkozó jelentéstételnek a javítása. A nyomon követés szintje jelenleg ágazatonként és tagállamonként, valamint nemzetközi viszonylatban is eltérő. A mérésre, ellenőrzésre és jelentéstételre vonatkozó szabványok szigorítása mellett támogatni fogják egy nemzetközi metánkibocsátás-megfigyelő központ létrehozását, illetve műholdas megfigyelés is segíti majd a globális nagykibocsátók és a jelentősebb metánszivárgások hatékonyabb felderítését.

A számos egyéb követelményt és szigorítást tartalmazó Pascal Canfin (Renew, Franciaország) és Jutta Paulus (Greens/EFA, Németország) által előadott szabályozást többen kritikával illették, például annak okán, hogy a rendelet nem veszi figyelembe az egyes tagállamok sajátosságait. Aggályosnak tartották többen azt is, hogy míg az Unión belül szigorú, és megterhelő adminisztrációs terhekkel sújtják a cégeket, azonban a harmadik, Unión kívüli országokra, amelyek metánt exportálnak Európába, ezek a szigorítások nem vonatkoznak, ezzel gyakorlatilag az EU a saját gazdasági érdekeit sérti. A rendelet mellett érvelők válaszukban azt mondták, a metánkibocsátás csökkentése az energiaszektorban viszonylag kis költséggel, hatékonyan végrehajható, és nem jelenti azt sem, hogy ezeket az üzemeket - például az érintett szénbányákat - be kellene zárni, csupán a szivárgó, és egyéb okok miatt a légkörbe engedett metánt szükséges jobban befogni, mert a gáz kiengedése nem csak a globális felmelegedést gyorsítja jelentősen, de emellett pazarlás is.

Az Európai Parlament ma 499 igen szavazattal, 73 nem szavazattal és 55 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját, és készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről.

A Rakéta.hu az Európai Parlament meghívására és támogatásával vett részt az EP májusi plenáris ülésén.

(Borítókép: Getty Images/Olga Rolenko)