A Microsoft napelemes billentyűzetet szabadalmaztatott
2020 / 01 / 21 / Bobák Zsófia
A Microsoft napelemes billentyűzetet szabadalmaztatott
A jövő IoT világában rengeteg energiára lesz szükségünk a folyamatos kapcsolattartáshoz. Logikus lépésnek tűnik a napenergia használata, de miért nem töltjük már ma is napelemmel a  mobiltelefonjainkat vagy laptopjainkat?

A Microsoft találmányát hivatalosan még nem jelentették be, de a szabadalmi kérelmet már 2018. október 2.-án benyújtották. A feltalálók, Anrit Srivastava és Hari Pulapaka “mobil eszköz borító, beépített napelemekkel” név alatt iktatták az eszközt, amely, elképzelések szerint a Surface Pro tablet egy új változata, vagy egy hozzá tartozó Type Cover, vagyis cserélhető billentyűs tok lesz.

Megszoktuk, hogy a napelemmel működtetett eszközök általában kinti használatúak (logikusan, ott süt a nap), vagy kívülre, közvetlen napfényre helyezett napelemhez csatlakoztatva válnak tölthetővé, és sajnos a hatékonyságuk még így sem tökéletes, felhős, esős időben. De az is gondot okozhat, ha később szeretnénk felhasználni a begyűjtött energiát, bár Magyarországon lehetőség van a hálózatba visszatáplálni a fölös mennyiséget, korlátozás nélkül, de a jövőben, mikor egyre többen átállnak az alternatív energiákra, lehet, hogy ez nem marad így. Németországban például már korlátozzák a visszatáplált energia mértékét, így hatékony tárolásra lenne szükség, de ez még fejlődésben lévő ágazat. A számítógépes eszközök napenergiájú  töltésével egyébként is akad egy kis probléma, mégpedig, hogy nem szívesen hagynánk kint a drága holmit a tűző napon olvadozni, így nem tűnik a leglogikusabb lépésnek egyenesen a hardwerbe építeni a napelemet, de a viszonylag kevés energiaigény miatt valójában lehetséges akár a szobában, közvetett napfénnyel, vagy mesterséges megvilágítással is elegendő fényt kisajtolni a működéshez. Elvégre nem a Microsoft az első a zöldenergia számítástechnikai gépek területén való alkalmazásában.

A svájci Logitech cég már 2011-ben megjelentette a világ első fotovillamos (napenergiát használó és átalakító) billentyűzetét, a K750-et. A hatékonysága nagyon is meggyőző, ha a napenergia hathatósságában kételkednénk, egy feltöltéssel, amit akár mesterséges fénnyel is elérhetünk, három hónapig bírja. De szintén 2011-ben érkezett meg az első napelemes notebook, a Samsung NC215S-e, majd 2013-ban az Ubuntu Sol-ja, amin egyben azt is megfigyelhetjük, miért nem annyira elterjedt a technika alkalmazása, ahhoz ugyanis, hogy valóban hatékony legyen és ehhez minél többet lehessen szabadtéren, friss levegőn lenni vele, elég strapabírónak, hőmérséklet rezisztensnek kell lennie, így a végeredmény inkább egy szebb szerszámosládára hajaz, mint elegáns laptopra. A legésszerűbb lépés így az lenne, ha az eleve sok fényt látó eszközöket szerelnénk fel napelemekkel,

miért nem létezik például napelemes mobiltelefon, kérdezhetnénk logikusan.

Igazából létezik. Sőt már tizenegy éve köztünk jár, illetve járt. A Samsung Solar Guruja az indiai piacra készült, a folyamatos áramkimaradásokat megoldandó, később, a Blue Earth már sokkal szélesebb közönséghez is eljutott, rövid ideig, majd szó nélkül nyoma veszett. 2010-ben a helyébe lépett az egészen picike Puma Phone, melynek a hátlapjába szerelt napelem inkább csak az akkumulátor élettartamának növelésére rendeltetett, mint a teljes működés megoldására. A probléma megint csak, mint a laptopoknál is, az az ellentmondás, hogy egy jól használható és jól eladható feature-ért cserébe fel kellene áldozni egy másikat. A mobilok sok energiát fogyasztanak, amihez nagy napelemekre lenne szükség, viszont senki nem szeretne visszatérni a hetvenes évek féltégla nagyságú telefonjaihoz. Egy szakember számítása szerint, tekintve, hogy az iPhone-ok töltéséhez két óráig 12w töltésre van szükség, azt ezt kiváltó napelemnek körülbelül 0.8*0.7 méteresnek kéne lennie. A Xiaomi viszont éppen tavaly augusztusban szabadalmaztatta a napelemes telefon ötletét, így lehet, hogy a jövőben mégis találnak jobb megoldást a problémára, mint az óriástelefonok támadását. 

Egy 1980-ban készített felmérés alapján akkor úgy becsülték a szakemberek, hogy az ICT (information and communication technology) szektor a világ villamosenergia-felhasználásának 10%-áért lesz felelős hamarosan, 2020-ra pedig 50 %-os arányt jósoltak. Most, 2020-ban elmondhatjuk, hogy ez az arány valójában kevesebb, köszönhetően a hatékonyságnövekedésnek és a takarékosabban működő eszközöknek. De ez nem lesz mindig így, ugyanis az energiahatékonyságot felülírja az ezzel ellentétes tendenciája az IoT világnak, amiben élünk és élni fogunk: mégpedig, hogy mindenhol megjelentek a kijelzők, a masinák gyakran beépített memóriát tartalmaznak, egymással kommunikálnak, és folyamatosan bekapcsolt állapotban vannak. Nehéz megmondani, hogy hol van az arany középút, meddig érdemes használni a régi eszközeinket, és mikor ésszerűbb lecserélni. Nyilván az extrém eseteket sem érdemes követni, mint amilyen az ‘50-es évekbeli gáztűzhelyet használó ember története, de az eldobható társadalom kultúrája sem kifizetődő. Ezekre a dilemmákra adhatnak választ a napelemmel működtethető készülékek, kérdés, hogy ha még csak a szabadalmaztatás fázisában járnak, vajon mikor válnak elérhetővé mindenki számára.

(Fotó: Flickr/sterlic, Flickr/threadbare, Flickr/jamescridland)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.