A videóhitelesítő alkalmazás, vagy eredeti nevén Microsoft Video Authenticator videókat és fotókat elemez, majd megállapítja, hogy azokat mekkora valószínűséggel manipulálták. Teszi mindezt az adott képsor lejátszása közben úgy, hogy színváltással jelöli, ha változás történt az eredeti tartalomban. Ezt szemlélteti ez a videó, amin zölddel  jelölik a pontos, illetve pirossal a hamis verziót.

A Microsoft ígérete szerint az eszköz az emberi szem által nem érzékelhető apróságokat is kiszúrja. A cég mindemellett lehetővé teszi a tartalomgyártóknak saját termékük digitális megjelölését. A címkék a metaadatokban is látszódnak majd, az adott lejátszási program pedig - egy böngészőbővítményhez hasonlóan - ellenőrzi a hitelességet, ezáltal biztosítja az olvasókat a tartalom hitelességéről. A Microsoft fejlesztői a jövőben sem tétlenkednek, hanem folytatják az álhírek és -tartalmak elleni harcot. Hasonló küldetést teljesít a TikTok és a Twitter is: előbbi letiltja a politikai választásba beleavatkozó videókat, utóbbinál pedig ezentúl mindig figyelmeztetik a felhasználókat, ha manipulált tartalom került ki az oldalra. Erre idén májusban került sor elsőként,

miután a cég 'hazugság' jelzőt tett Donald Trump bejegyzése mellé, és arra buzdították az olvasókat, hogy görgessenek tovább, amennyiben a valós tényekre kíváncsiak.

Így terjednek az álhírek a közösségi oldalakon

Figyelemreméltó eredményre jutottak a Princeton és a New York-i Egyetem kutatói: legfrissebb tanulmányukban arra keresték a választ, kik hajlamosak leginkább az álhírek terjesztésére a legnagyobb közösségi oldalon. Kiderült, hogy a hatvanöt év feletti amerikai felhasználók körében jóval gyakrabban fordul elő, hogy valamilyen álhírt osszanak meg az ismerőseikkel a harminc év alatti felnőttekhez képest. Az álhírek terjedésének szabályszerűségei fontos kutatási témának számítanak  az utóbbi években, miután sokan jelentős szerepet tulajdonítanak a jelenségnek abban, hogy Donald Trump az előzetes várakozásokkal szemben megnyerte az amerikai elnökválasztást, és különc milliárdosból a világ egyik legbefolyásosabb emberévé vált. Mivel az  említett két egyetem kutatói szerint ebben közrejátszottak a Facebookon megosztott álhírek, ezért megpróbálták kideríteni, melyik csoport tagjai osztanak meg ismerőseikkel leggyakrabban téves információkat. Bár a háromezer-ötszáz felhasználó szokásait vizsgáló tanulmány szerint az álhírek megosztása viszonylag ritka jelenség,

az arra való hajlam szorosabb összefüggést mutat az életkorral, mint a nemmel, a végzettséggel vagy a politikai nézetekkel.

A kutatók az álhírt úgy definiálták mint „szándékosan kreált hamis vagy félrevezető tartalom, amelynek célja elsősorban reklámbevétel generálása”. A vizsgálat során a hatvanöt év feletti felhasználók tizenegy százaléka osztott meg olyan hírt ismerőseivel, amely megfelelt a fenti definíciónak, míg a tizennyolc-huszonkilenc éves korosztály esetében ez az arány mindössze három százalék volt.

A kutatókat főként az lepte meg, hogy ez az életkori összefüggés még a pártszimpátiánál és az ideológiai beállítottságnál is erősebb.

A lehetséges magyarázatok között első helyen szerepel az, hogy az idősebb generáció tagjai kevésbé ismerik a digitális médiát, és nem feltétlenül tudnak különbséget tenni a megbízható és a megbízhatatlan hírportálok között. Mivel a mostani huszonévesekkel szemben ők nem a világhálón nevelkedtek, kevésbé mozognak otthonosan az online térben, és naivabban viszonyulnak az ott megjelenő információkhoz.

(Fotó: Pixabay)